Kereső
Dátum / Névnapok
Napi ige

"Mindezek fölé pedig öltsétek fel a szeretetet, mert az tökéletesen összefog mindent." (Kol 3,14)

 

 

 

esketési prédikációk (2)

1 Móz 24, 53  (eljegyzés)

 

53Azután a szolga ezüst és arany ékszereket meg ruhákat vett elő, és Rebekának adta. Drága ajándékokat adott a bátyjának és az anyjának is.

 

    Az eljegyzés nagyon régi keletű szokás. Már a Bibliában, sőt annak első könyvében, a pátriárkák történetében olvasunk róla. Az eljegyzés a házasságot megelőző ünnepélyes alkalom volt, amihez kihagyhatatlan módon hozzátartozott az ajándékozás.

   Ezt az ajándékot a házasságra készülő fiatalember vagy annak családja adta a kiszemelt lánynak (illetve akkoriban inkább a lány családjának). Nevezték mátkapénznek, foglalónak is. Egyfajta megerősítése volt a két fiatal, a két család közös tervezgetésének.

   Erről olvastunk az Igében is: Rebeka eljegyzéséről van szó, ami az Izsák (a vőlegény) távollétében történik, de bőkezű ajándékozással pecsételődik meg: ezüst és arany ékszerek, ruhák, drága ajándékok a családtagoknak. (Nem tudom, ezek átadattak-e itt?)

   Történetünkben a mennyasszony-választást az otthon maradt vőlegény (illetve apja és anyja) nevében a megbízott szolga ejti meg: ez azért modern korunkban másként van. (Nem tudom, egy mai fiatalember nyugodtan ülne-e otthon, miközben a szülei megbíznák a szomszédot, hogy idegen földről szerezzen valakit, sőt jegyezze is el a fiúk számára?) Arról is olvasunk, hogy az eljegyzést ünneplés, mulatság követi: majd ettek és ittak az emberekkel együtt, akik vele voltak, és ott töltötték az éjszakát, azaz eltartott a lakomázás. Ez így maradt mind a mai napig.

   Nagyon érdekes az eljegyzés kérdése az Újszövetség felől nézve: Krisztusról gyakran van szó úgy az evangéliumokban, az apostoli levelekben, mint Vőlegényről, aki kifizette a menyasszonyért, az ő népéért a jegyajándékot. Saját életét adta, hogy megváltson, elpecsételjen magának. A Jel 19-ben olvassuk: „eljött a Bárány menyegzője, és az ő menyasszonya elkészítette magát, és adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei.”

Egyedül élve, jegybe lépve, házasságban, minden állapotban és helyzetben tudnunk kell, hogy a Bárány drága áron megváltott, elhívott, elpecsételt jegyesei vagyunk. Ez adja meg életünk értékét, ez tanít hűségben, igazságban járni.

   Ezt kívánjuk nektek is, kedves testvéreink. Ügyes, értékes fiataloknak ismerünk. Te, kedves Menyasszony, a leghűségesebb ifisünk voltál, még a tegnap este is eljöttél ifi-órára, ritkán hiányzol a délelőtti istentisztekről (holnap is ott leszelJ). Te, kedves Vőlegény, jó kedélyű, segítőkész fiatalember vagy, a legjobb gyülekezeti kirándulásokat lebonyolításában működtél közre. Az Úr őrizze meg szíveiteket - immár együtt - békességben, egyetértésben, és áldjon titeket minden jóval! Ámen.

 

   Urunk, Istenünk, hálát adunk ezért az ünnepi alkalomért, hálát adunk fiatal testvéreink életéért, a szülőkért, nagyszülőkért, családtagokért, akik féltő szeretettel néznek rájuk. Köszönjük szeretetüket, törődésüket, áldozatkész jóságukat, amivel eddig kísérték őket. Add, hogy megtanulják lassan elengedni kezüket, önálló, közös útra bocsátva őket.

Te áldd meg, Urunk, fiatal testvéreink életét, elhatározását, a jegyes időszakot! Hadd emlékezzenek arra szüntelenül, hogy egymás számára ajándékul vannak, és hogy a legnagyobb jegyajándékot Krisztustól kaptuk, aki élete árán váltott meg, tett a maga tulajdonaivá. 

   Áldd meg az itt együtt lévő közösséget, hogy örömmel és tiszta szívvel tudjanak együtt örülni az ünneplőkkel! Tartsd meg családjainkat, gyülekezetünket, népünket, anyaszentegyházunkat, adj nekünk, kegyelmedből, megtartatást, itt s a te országodban! Ámen.

 

1 Jn 3, 18 – 24 (esketés)

 

18Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és igazsággal. 19Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, 20hogy bár a szívünk elítél, Isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. 21Szeretteim, ha pedig a szívünk nem ítél el, bizalommal szólhatunk Isten előtt; 22és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte. 23Az ő parancsolata pedig az, hogy higgyünk az ő Fia, Jézus Krisztus nevében, és szeressük egymást, ahogyan erre parancsolatot adott nekünk. 24Aki pedig megtartja az ő parancsolatait, az őbenne marad, és ő is abban; és hogy ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, akit nekünk adott.

 

  Kedves ünneplő és ünnepelt Testvéreim!

  Az apostol meleg, atyai szavakkal szól „gyermekeihez”, a gyülekezet tagjaihoz, ebből pedig kiérződik törődése, szeretete, jó szándéka, de mindezek mellett az Isten szeretete. Jó ezt most nektek is átéreznetek. Jó, ha ez válik érezhetővé a családotokban.

   Ez azonban nemcsak szavakat jelent. Ne szóval, ne csak nyelvvel. Kellemes, kívánatos, tetszetős dolog a szép beszéd, de nem elég. Nélkülözhetetlen, hogy cselekedeteink igazolják azt, amit mondunk, mondotok: mindennapi magatartásotokban, megnyilvánulásaitokban, egymáshoz, gyermekeitekhez való viszonyotokban. A kimondott, megvallott, hangoztatott szeretetnek gyümölcsöt kell hoznia – türelemben, megbocsátásban, segítőkészségben, megértésben, odaadásban -, akár az elvetett jó magnak.

   Ez az az igaz életforma, amit Isten elvár tőlünk, tőletek. Nem igazolódás, nem a magunk igazának a kiharcolása akármi áron (valaki mondta: még hazudni is kész vagyok, csakhogy nekem legyen igazam:), hanem Isten igazságának a követése, megélése.  Az pedig – hadd mondjuk ki még egyszer - szorosan összefügg a szeretettel. A szeretetben nincs helye az igazságtalanságnak, és csak az igazság szolgálja a szeretetet. A hamisság hamisságot szül, az igazság igazságot. Kívánjuk, hogy ez a krisztusi, szeretetből fakadó igazság, igazságosság legyen jelen házasságotokban! Ebből mindig áldás származik.

   Egy sokatmondó kifejezést használ az Ige: Isten színe előtt. Mert ott zajlik egyéni, és családi életünk is. Figyelmeztetés és biztatás is ez egyben. Nyilván, mások is látnak minket, véleményt is formálnak rólunk, talán hiteleset vagy nem egészen azt, de elsősorban Isten színe előtti megállásunkban mutatkozik meg a lényeg: hogy mennyire értékes az életünk, éppen azért, mert Krisztusban megváltott, hozzá tartozunk, szeretete és jósága uralkodik a szívünkben.  Legyen Isten színe előtt kedves, az ő dicsőségét szolgáló az életetek!

   És ne felejtsétek az Ige biztatását: bár elítél a szívünk, Isten nagyobb a szívünknél! Csodálatos kijelentés! Nem vagyunk tökéletes házastársak, szülők, barátok, magunk is látjuk ezt, szeretteink, ismerőseink talán még jobban.  Még kevésbé vagyunk tökéletes gyermekei Istennek. Káténk találóan mondja: napról napra növeljük tartozásunkat. Ebbe bele is lehet keseredni. Sok embernek problémája ez. Persze, nem tagadhatjuk nyomorúságainkat, de az igevers második felét is vallanunk kell: Isten nagyobb a mi szívünknél. Isten kegyelméből eltörli bűneinket, kipótolja hiányainkat. Csak engedjük, engedjétek!  Az ő szívében mindig van hely számunkra, szeretetéből mindig jut nekünk. Vegyétek igénybe naponta ezt a gazdag erőforrást!

   Hallunk az igében egyéni és közösségi életünk egyik kulcsfogalmáról is: a bizalomról. Itt elsősorban az Isten előtti bizalomról beszél János. Sok más igeverset is felsorakoztathatunk itt: bizalommal tárjátok kívánságaitokat Isten előtt, minden gondotokat őreá vessétek, Ő hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket. Istenben teljesen megbízhatunk. De bizalommal kell lennünk egymás iránt is. A szeretet alapjára épített kapcsolatnak ez a kötőanyaga. Így lesz annak tartása. Tudom, hogy számíthatok a másikra, amiképpen ő is rám, egymás mellett állunk az élet örömeiben, küzdelmeiben. 

  Az előbb emlegetett bizalom jogosít fel arra, hogy kérjünk Istentől. A gyermek hozzáállása ez. Nem saját teljesítményét mérlegeli, hanem egyedül a szülő szeretetére apellál. Hittel kérni, hittel elfogadni, és hittel igyekezve megtartani Isten parancsolatait, amik a szeretetről, a megbocsátásról, türelemről, jóságról, szelídségről szólnak. Ezek legyenek házasságotok törvényei!

   Isten azt akarja, hogy higgyünk és szeressük egymást. A két legfontosabb dolog, ami szorosan összetartozik.  Életünk vezérfonala kell legyen. Hinni Istenben, elrendelésünkben, megváltásunkban, teljességgel rábízni magunkat, családunkat, gondjainkat, és ebből fakadóan: szeretetben élni, azzal a szent meggyőződéssel, hogy ez a legfőbb feladatunk, ez a legnagyobb ránk bízott érték.

   Kérjük, kívánjuk, kedves Testvéreink, hogy ezt éljétek meg ti is! Maradjatok meg a hitben, egymás, családotok iránti szeretetben, és akkor – az Ige ígérete szerint – Isten is veletek marad, Lelkével vezet, körülvesz szeretetével Jézus Krisztusban. Ámen. 

 

 

Urunk, Istenünk, köszönjük, hogy Igédben gyermekeidként szólítasz meg, mint akiket megváltottál Jézus Krisztusban. Köszönjük, hogy ezzel a szeretettel szólítod meg Testvéreinket is, akik most

szent színed előtt megállva a te áldásodat kérik házasságukra. Hálát adunk életükért, a családért, amelyben felnevelkedtek, az ott kapott áldásokért, azért, hogy próbák, nehézségek közt is Te vezetted őket, és kegyelmedből megismerhették egymást, egymásban a hűséges, elfogadó társat. Hálát adunk a gyermekekért, akiket most már rájuk bíztál, ó, add, hogy Tőled kapott bölcsességgel, szeretettel neveljék őket, tanítva a Krisztus útjára.

Olyan biztató volt azt hallani, hogy te nagyobb vagy a mi szívünknél. Mi nem vagyunk tökéletesek, emberi mivoltunkhoz hozzá tartozik a gyarlóság, de te kegyelmedből elfogadsz, a te szívedben mindig van hely számunkra.

Tanítsd testvéreinket ebben a hitben, ebben a tudatban élni, erősítsd őket az egymás iránti és irántad való bizalomban, tanítsd őket hittel kérni és hittel megcselekedni szent akaratodat! Így áldd meg őket, gyermekeiket, szeretteiket minden földi és lelki áldásoddal, kiváltképpen a legnagyobbal, a szeretettel!

   Kérünk, hallgass meg minket Krisztus Jézusért. Ámen.  

 

 

Fil 4, 4-9 (esketés)

 

4Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! 5A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! 6Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; 7és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.
8Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe! 9Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek, és veletek lesz a békesség Istene.

 

    Keresztyén testvéreim, tisztelt násznép, kedves Menyasszony és Vőlegény!

Rendkívüli alkalom a mai számotokra, de gyülekezetünk életében is. Gondolok a szépen újuló templomra is, ahol együtt vagyunk. Arra is, hogy tényleg ritka esemény gyülekezetünkben az esküvő, és évek óta nem volt olyan házasságkötés, ahol vőlegény és menyasszony is bergenyei lett volna.  De legfőképpen azért kiemelkedő pillanat a mostani, mert ebben az ünnepi órában Isten szólít meg titeket/minket, a lényeget érintő, az életet szolgáló üzenetet közölve velünk. Valamit, amit magatokkal vihettek, ami jó tanács, biztos útmutatás lehet számotokra. Érezzük, szükségünk van erre ahhoz, hogy megújuljunk kapcsolatainkban, erőt merítsünk a hitben, szeretetben, reménységben való megmaradáshoz. Nemcsak földi bölcsesség ez, több annál. Benne van emberi jó szándék is, a lelkipásztoré, a szülőké, barátoké, de mindenekfölött az Ige örök igazsága, ami emberi sorsunknak a zsinórmértéke, valójában boldogságunk feltétele.

   Isten féltő szeretete, jósága, megáldó és végső soron üdvösségre vezető akarata szólít meg, és bíz titeket egymásra.  A házasság olyan, mint két artista mutatványa, akiknek nagyon kell figyelni egymásra, meg kell bízniuk egymásban. Tudjuk, kulcsfontosságú ez!

Egyik idős lp. mondta az új párnak: úgy vegyétek szívetekre az intést, mintha ti lennétek Ádám és Éva, és mintha tőletek függne a világ sorsa. Mindnyájunkra vonatkozik. Minden fiatalnak, minden házaspárnak, minden szülőnek, nagyszülőnek a lelkére helyeztetik: rajtunk múlik, hogy mi lesz gyülekezetünkkel, gyermekeinkkel, népünkkel. Világunkra nézve – helyi szinten is – nem a gonoszság, hanem a nemtörődömség és a közömbösség jelenti a legnagyobb veszélyt. Könnyebb azt mondani: nem rám tartozik, de az igazán szép, bátor és nemes dolog: vállalni, őrizni, megtartani, továbbadni.

   Örüljetek az Úrban! Az öröm Isten akarata, parancsa tehát. A felhívás arra emlékezetet: minket még erre is tanítani kell. Örülj, ember! Vedd észre a jót, adj hálát! Ismerős a gondolat: annyit panaszkodunk azért, ami nincs, hogy nem jut időnk hálát adni azért, ami van. Isten sok örömmel ajándékozott meg titeket. Idézzünk fel néhány fontos dolgot: a szülők lépteiket kísérő, gondoskodó szeretete, nagyszülők kényeztető jósága, a testvér, a rokonság ragaszkodása, az önfeledt gyermekkor, az ifjúság évei, tanulás, szakmai sikerek, a társ megtalálása. A teljes öröm – hangsúlyozza az ige - az Úrban, hit által adatik. Abban a tudatban gyökerezik, hogy mi a Krisztuséi vagyunk mind testestől, mind lelkestől, egyedül vagy házasságban élve.  A többes szám pedig arra hívja fel a figyelmünket: felelősek vagyunk egymás öröméért. Azért, hogy a mellettem élők boldogok legyenek. Ez hangsúlyos módon vonatkozik a házasságra, a családra. Hitvestársam boldogsága nagymértékben tőlem függ. Örülni igazán együtt lehet… együtt megélni a jót, az áldást, együtt hálát adni. Ha rákérdezünk Isten Igéjére, akkor megint arra szólít fel: örüljetek. Értékeljétek, becsüljétek meg egymást, legyetek kedvesek egymáshoz! Csak így érdemes. Túl rövid az élet ahhoz, hogy haraggal, nehezteléssel töltsük azt. Inkább engedjétek, hogy betöltsön Isten békessége. Mindig: ma, és holnap. Van élet az esküvő után is.

  Hozzánk is szól az Ige, akik rokonokként, barátokként veszünk körül titeket. Régóta nem voltunk ilyen sokan együtt. Jó örülni Isten kegyelmének. Ahogy Káténk tanítja: örülni még a kedvünk ellenére való dolgoknak is, háládatosnak lenni, a jövendőre pedig reménységgel tekinteni. A boldogságot nem hajszolni kell, hanem elfogadni.

   Szelídlelkűségetek ismert legyen minden ember előtt. Szelíd emberrel öröm együtt lenni. Nem biztos, hogy ez a tulajdonság karakterünk része, alapvető jellemvonásunk, de törekedni lehet rá. Durva világban élünk, ahol mindenki ki akarja csikarni a neki járót, de higgyétek el: többet el lehet érni szelídséggel. Jézus azt tanítja: a szelídek öröklik a földet. 

   Közel az Úr! Köszönésformula volt ez az első keresztyének között.  Legyen közel az Úr hozzátok, lakozzék a szívetekben, a családotokban, otthonotokban: tudjátok, hogy ő vezet útjaitokon, és ő vár utatok végén. Áldott dolog ennek a valóságában élni. Akikhez közel az Úr, azoknak életében ott ragyog az ő világossága, jelenléte. Békessége uralkodik. A gondokat, kérdéseket is elébe lehet vinni: A mi Urunk a legjobb házassági tanácsadó, családterapeuta.

   Ne aggódjatok… Az aggodalom örömünk egyik legnagyobb ellensége, tkp. a bizalom hiánya. Ellenszere pedig az imádság és hálaadás. Figyeljétek! Az ige nem azt mondja: mindenképpen megkapjátok, amit akartok, hanem: Isten békessége megőrzi szíveiteket és gondolataitokat. A békesség Isten nagy ajándéka. Fontosabb pénznél, vagyonnál, sikernél. Van, aki szükségben, betegségben is nagy békességben él, más gazdagságban, egészségben is tele van nyugtalansággal. Isten békessége megőrzi szíveteket és gondolataitokat. Értelmeteket és érzelmeiteket. Ráhangolja Krisztusra. Isten akarata sajátotokká kell legyen! A békesség a menny levegője. A békétlenség ezzel szemben olyan lelki értelemben szennyezett környezet, amelyben nehezen lehet élni. „Jobb a tető ormán lakni…”

   Még valamit lelketekre köt az ige: arra figyeljetek, ami csak igaz, tisztességes. Amire figyelmünk irányul, ami fő célkitűzésünk, az határoz meg minket. Nem földi tervekről beszél itt az ige: tudom, azok is fontosak, és rendjén van, ha azok is foglalkoztatnak. De közben ne feledkezzetek el a lelkiekről. Igazat szóljatok, legyetek őszinték, hitelesek, tiszteljétek nagyon egymást, legyetek igazságosak, részrehajlás nélkül, tiszták, szeretetre méltók. Csak előjön a bűvös szó! Nem lehet kikerülni. Arra a kérdésre, hogy „hogy vannak a fiatalok?”, a szülők gyakran ilyen irányú válaszokat adnak: a menyem ügyvéd, a fiam is diplomás, vagy: jól keresnek, szép házat vettek maguknak, vagy: két gyönyörű gyerekük van. Nem mellékes dolgok ezek, de a legjobb, a legnagyobb az, ha a válaszban ez hangozhat el: szeretik egymást.  Ami jó hírű, nemes és dicséretes. Amivel építitek egymást, a közösséget, ahova helyez Isten… Ahogy családjaink élnek, olyan a közösségünk, úgy nőnek fel gyermekeink, úgy épül a jövőnk. Ez rátok bízatik. A legjobbat csak a legjobban lehet elérni: csak ilyen módon. 

   Az apostol végül saját tapasztalatait, példáját említi. Mostanában – 50 évet betöltvén - veszem én is a bátorságot. Lelkészi szolgálatom alatt menyasszony testvérünk járt a leghosszabb ideig ifire (nem nagyon van esélye ezt akárkinek is túlszárnyalni), és a vőlegénnyel is sok közös, szép élmény kapcsol össze. Nem tudom a sok találkozás során mit tudtam átadni nektek, másoknak, fiataloknak vagy idősebbeknek… Néha komoly kétségek gyötörnek… Szeretném, szívemnek ez a legfőbb vágya, ha megmaradna ez a közösség, ha itt élet lenne, a családokban békesség uralkodna, gyermekek születnének, ez a gyönyörű templom nem maradna soha üresen. Egy kicsit a ti szívetekre is helyezem ezt. Szülők, nagyszülők példája is erre int. Legyetek hát a hit, a békesség emberei, maradjatok meg Krisztus szeretetében!  Ámen.

 

Urunk, mennyei édes Atyánk Jézus Krisztusban, áldjuk szent nevedet örökkévaló kegyelmedért és szeretetedért, amellyel minket megváltottál, kiválasztottál arra, hogy gyermekeid legyünk. Köszönjük, hogy az a te szent akaratod, hogy örömünk, reménységünk, békességünk teljes legyen benned, hogy bővelkedjünk testi-lelki áldásaidban. Ezért ajándékozol meg minket egymással is. Ifjú testvéreink esküvőjén hálát adunk velük együtt a szülők áldozatos szeretetéért, gondoskodásáért, amellyel körülvették, kísérték őket. Kérünk, álld meg őket gazdagon, és cselekedd, hogy gyermekeikben örömük legyen! Imádkozunk a nagyszülőkért, a testvérért, rokonokért, köszönjük az ő jóságukat, ragaszkodásukat, de mindenekfölött azt, hogy most együtt indulhatnak, és lehetnek egymás kiegészítői, társai, áldásaid elfogadói, hordozói. Légy közel hozzájuk, te áldd meg békességgel, szeretettel családi közösségüket, győzz le minden kicsinyhitű aggodalmat a szívükben, és segítsd őket, hogy arra figyeljenek, ami összeköti őket, együtt törekedjenek arra a célra, amit eléjük adsz! Áldd meg őket földi áldásokkal és lelki ajándékokkal, hogy életük másokat is gazdagító, a közösséget építő legyen! Segítsd őket a jó példákra figyelni, nemes, szép, dicséretes dolgokra törekedni, sok jóban részesülni, azért hálásnak lenni!

Tedd teljessé bennük szent, megtartó, életüket szeretetben megőrző, áldásokkal koronázó, dicsőségre vezető akaratodat! Oltalmazd, tartsd meg családjainkat, gyülekezetünket, népünket, anyaszentegyházunkat nemzedékről nemzedékre! Ámen.      

 

 

 

1Jn 4,7-8 (esketés)

 

7Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; 8aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg Istent, mert Isten szeretet.

 

Kedves ifjú Pár, szeretett Testvéreim,

előrebocsátom, hogy ebben az ünnepi prédikációban a Harry herceg és Meghan Markle esketési beszédéből is el fog hangzani jó néhány gondolatot. Nem nagyzolni akarok ezzel, hanem azt hangsúlyozni: Krisztusért a Szentlélek által mindnyájan Isten örökkévaló királyi családjához tartozunk, így királyi előjogaink és feladataink vannak. A szeretet mindnyájunkat Istenhez kapcsol, ilyenképpen a legnagyobb méltóság és dicsőség osztályrészesei vagyunk. Ennek csodáját, szépségét, mélységét, misztériumát és felemelő erejét élhetjük meg a házasságban, a családban, embertársi kapcsolatainkban.

Kedves Menyasszony, Vőlegény! Soha ne feledkezzetek meg arról, hogy mennyei áldást hordoztok, és királyi küldetésetek van!

   Martin Luther King mondta: „Fel kell fedeznünk a szeretet erejét, a szeretet megváltó erejét. Amikor ezt megtesszük, ebből a régi világból új világot alkotunk, mert a szeretet az egyetlen út.”

   A szeretetnek ereje van. Sokan leírták már a listáról a szeretetet, kispolgári csökevénynek, idejét múlt témának deklarálták, más értékekkel próbálták helyettesíteni. Új mítoszokat teremtett az ember a pénzről, a hatalomról, a fejlődésről, de mindezekben csak a szeretet hiánya lett még nyilvánvalóbb. Óriási, legyőzhetetlen erő van a szeretetben. Ezt soha ne hagyjátok figyelmen kívül! Ne csak annak érzelgős, romantikus értelmére gondoljatok, hanem a szeretet minden formájára és megnyilvánulására. A szeretet a mennyei gravitáció, ami felemel, talpra állít, reménységgel tölt el. Amikor szeretnek, és ennek tudatában vagyunk, amikor szeretünk, és a szeretetünket kimutatjuk ragaszkodásban, törődésben, megéretésben, akkor azt érezzük, hogy minden rendben van. Hogy a világ kerek. Hogy az élet szép. Kérdezzük meg a gyerekeket, a fiatalokat, felnőtteket, idősebbeket!  Így gondolják-e? Igaza van-e Ady Endrének, amikor a legmélyebb emberi vágynak ad hangot: szeretném, ha szeretnének, s lennék valakié? A szeretet az élet alapeleme. A házasság (közösségi élet) bioszférája. Életünk rendeltetése. Erről szól mai együttlétünk.

    Végső soron a szeretet forrása maga Isten: mindannyiunk életének a forrása. A kezdete és a kiteljesedése.  „Mindaz, aki szeret, Istentől született”, hallottuk az igéből. Nagyobb ígéreteink vannak, mint amit el tudnánk képzelni. Akármelyik földi király, herceg vagy gróf, milliárdos, világsztár egy sajnálnivaló alak – önmagában - ahhoz képest, amit rólunk, rólatok mond az Ige.  Mi az alapja, oka, indítéka, magyarázata ennek a kimondhatatlan ténynek? Az, hogy Isten a szeretet. Az, hogy Krisztusban mindent nekünk ajándékozott. Valóban, benne kapunk mindent: bocsánatot, békességet, üdvösséget, és meg vagyok győződve, hogy egymást is.  Mindent, ami jó, szép, ami boldoggá és bizakodóvá tesz. Az isteni szeretet önmagát adja, és így a mi szívünk megtelik az ő jóságával, hogy azt adjuk mi is tovább. Bőkezűen, nagylelkűen. (Király inkognitóban elküldte a fiát katonának, hadd tanulja meg az életet. Társai arról ismerték fel, hogy mindenét megosztotta, odaadta.)

   A szeretetnek ereje van. Ereje van ahhoz, hogy ott adjon, segítsen és gyógyítson, ahol semmi más nem tud. Ereje van ahhoz, hogy felemeljen és szabaddá tegyen, amikor semmi más nem fog. Ereje van ahhoz, hogy megmutassa, hogyan éljünk. Ha a szeretetben megerősödünk, semmitől sem kell félnünk. Ha igazán szeretitek Istent és egymást, nem kell féljetek attól, hogy milyen lesz házasságotok 5, 10, 20, 30, Isten tudja hány év múlva, attól sem, hogyan alakul sorsotok a nagy Németországban. Ha már itt tartunk: egy német közmondás szerint a szeretet olyan, mint a nap: világít, melegít, virágba borít. És Isten mindenkinek egy ilyen napot helyezett a szívébe.

  De a szeretet nem csak Rólatok szól, hanem mindnyájunkról, akik megjelentünk ezen az alkalmon. Emberileg az hozott össze, hogy ti megszerették egymást, de Titeket is, minket is egy nagyobb szeretet mozgat. Szól a szüleitekről, akiknek életében szintén láthattátok tükröződni ezt az Istentől való szeretetet. Legyetek nagyon hálásak ezért! Szól nagyszülőkről, testvérekről, barátokról, akik veletek együtt örvendenek, és akikkel végső soron ez a legnagyobb erő kapcsol össze. Mert a szeretet által mindnyájan Istenhez tartoztunk, tartozunk. És milyen nagyszerű dolog ez!  Ez az istentisztelet, de maga a lagzi is ennek megünneplése.  És legyen az életetek minden napja!

    Most pedig szeretetetek, egymáshoz tartozásotok és hűségetek bizonyságaként húzzátok fel a gyűrűt egymás ujjára. Ez a külső jel is emlékeztessen arra: Isten egymás számára formált titeket. elválaszthatatlanul összetartoztok.  Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai. (Én 8,6)

    Mert mindennek erről kell szólnia. Az Ige azt mondta nekünk: aki szeret, az ismeri az Istent. A szeretet útja a legnagyobb titkokat tárja fel előttünk. Az élet lényegét mutatja meg. A legmélyebb igazságot hozza napvilágra. Istenhez vezet, aki maga a szeretet.

Isten legnagyobb projektje velünk a szeretet. Egyszülött Fiában is ezt mutatta meg, aki meghalt, hogy mindannyiunkat megváltson. Nos, ez az igazi, önfeláldozó szeretet. Az életté váló halál.  Tudjuk, ő nem valami nyereségért halt meg, nem valami sikerért, hanem másokért, a másik emberért, a világ megjobbulásáért, értünk, üdvösségünkért.

   Ez a szeretet. A szeretet nem önző és önmagunkra irányuló. A szeretet önfeláldozó, és ebben válik megtartó, átformáló erővé. A mindennapokban, kis és nagy dolgokban, egy mosolyban és egy gyermekért, hitvestársért, családért odaszánt életben. Én nem hiszek a világ megváltozásában. De hiszek abban, hogy a szeretet szíveket formál át, és akkor lassan megváltozik a világ. A szeretet lángjának legszentebb őrhelye a család. Ha ilyen családok lesznek, akkor kiárad köztünk Isten áldása, Krisztus békessége.

    Van egy figyelmeztetés is az Igében: aki nem szeret: célt téveszt, a lényeget hagyja ki. Lehet, minden más rendben van, de ha valaki nem ismerte meg Istent, a szeretet forrását, az élet ajándékozóját, ha valaki nem fogadta el Krisztust, mint megváltót, nem engedelmeskedik a Szentlélek megújító munkájának, az kárt vall a lelkében. Ezért tartja Isten ezt a figyelmezető táblát elénk. 

  Kedveseink, hadd fogalmazzuk meg még egyszer, személyesen számotokra az Ige üzenetét: „Szeretteink, szeressétek egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” Ez a végtelen, isteni szeretet hordozzon, áldjon, vezessen titeket minden jóra! Ámen.

 

Mindenható Istenünk, mennyei Atyánk Jézus Krisztusban a Szentlélek által,

a végtelen szeretetnek, az örökkévaló életnek és megváltó kegyelemnek a forrása vagy te,

és köszönjük a kiváltságot, hogy gyermekeidként szólíthatunk meg téged. Ezen az ünnepen, ifjú testvéreink házasságkötése alkalmán arra kérünk, hogy jóságodnak, szeretetednek erejét áraszt ki rájuk, hadd tudjanak ők is ezeknek a lelki áldásoknak a hordozói lenni, egymást tiszta szívből, hűségesen szeretve, ezáltal is bizonyságot téve arról, hogy mind testestől, mind lelkestől hozzád tartoznak.

Hallottuk szent Igédből, hogy a szeretet, mint az életet megtartó, széppé tevő erő, Tőled van, sőt te magad vagy a szeretet. Abban mutattad meg irántunk való szeretetedet, hogy önmagadat adtad nekünk egyszülött Fiadban, aki golgotai szent áldozatával megváltott minket, és az üdvösség részeseivé tett. Ebben a bizalomban, reménységben, lelki örömben őrizz meg, vezess mindnyájunkat.

  Hálát adunk, mennyei Atyánk, ifjú testvéreink életéért, az őket féltő szeretetben, odaadással nevelő szülőkért, a megértést, támogatást, lelki növekedést biztosító családi légkörért, a nagyszülőkért, testvérekért, rokonokért, a hitbeli közösségért, a gyülekezetért. Hálát adunk lépteiket irányító gondviselésedért, és hogy ennek akaratod szerinti része volt az, hogy megismerték, megszerették egymást, és elhatározták, hogy egymáshoz tartozó hitvestársakként közös útra lépnek. Add, hogy áldásod gazdagon megmutatkozzék bennük, családjukon, ígéreted szerinti gyermekeiken: örömben, békességben, testi-lelki javakban, reménységben, és mindenek fölött a szeretet erejében.

  Kegyelmedből áldd meg szeretteiket, barátaikat, a velük együtt örvendezőket, cselekedd Lelked által, hogy az ünneplés ne csak egy ideig tartson, de betöltse egész életüket a hála, a Krisztusban való öröm, és majd az örökkévaló ünnep kimondhatatlan boldogsága! Ámen.

 

 

Ez 36, 33-38 (esketés)

 

33 Így szól az én Uram, az Úr: Amikor megtisztítlak benneteket minden bűnötöktől, benépesítem a városokat, és újjáépülnek a romok.

34 Művelni fogják a pusztává lett földet, azután, hogy pusztán hevert az arra járók szeme láttára.

35 Akkor majd ezt mondják: Ez a pusztává lett föld itt most olyan, mint az Éden kertje; a rommá lett, elpusztult, a falaitól megfosztott városokat pedig megerősítették, és újból laknak bennük!

36 Akkor majd megtudják a népek, amelyek körülöttetek megmaradtak, hogy én, az Úr építettem újjá a romba dőlt városokat, és én ültettem be a pusztává lett földet. Én, az Úr megmondtam, és meg is teszem!

37 Így szól az én Uram, az Úr: Még azt is kérheti tőlem Izráel háza, hogy ezt tegyem velük: úgy megsokasítom az embereket, mint a juhokat. Mik 2,12

38 Úgy megtelnek a romba dőlt városok emberek tömegével, ahogyan Jeruzsálem tele van az ünnepeken juhokkal, áldozatra szentelt juhokkal. Akkor majd megtudják, hogy én vagyok az Úr!

 

 

     Az esküvők manapság már ritka ünnepi alkalmaknak számítanak. Az utóbbi 10 évben 25 esküvő volt gyülekezetünkben: az éves átlag 2,5. Olyan év is volt, hogy csak egyetlen alkalommal hangzott el a házassági eskü a templomban… Régebb biztatóbb volt a helyzet: pl. 1980- ban  - egyetlen év leforgása alatt - 13 egyházi esküvőre került sor.

   Minden házasságkötés reménységet jelent: elsősorban az illető párnak, de a közösségnek is…

   Hadd mondjam el, hogy van egy álmom. Az, hogy a közeljövőben sok-sok fiatal megtalálja Istentől rendelt párját, vállalja a házasság felelősséget (!), sok új család jön létre, sok gyerek születik, benépesül a falunk, gyülekezetünk, erős, összetartó közösséggé válunk tele templomban zajló istentiszteletekkel, zsúfolt vallásórákkal, ifi órákkal (ahogy annak idején).  

   Gondolom, hogy nektek is van egy – kissé az előbb említetthez kapcsolódó – álmotok. Erről szól már az is, hogy itt vagytok, hogy közös életet terveztek, Isten áldásával akartok elindulni, hogy szép családi életet szeretnétek, abban bőséget: anyagiakban, de lelkiekben is. Terveitek vannak. Szép dolog: az Úr segítsen, adjon jó előmenetelt nektek!

   De a legfontosabb az, és az Ige erről beszél, hogy Istennek is – ha szabad így mondani – van egy álma, van egy terve veletek, velünk. Legszebb része ennek a tervnek, szándéknak, örök, szent elhatározásnak a mi megváltásunk Krisztusban. Igazából minden ennek a következménye. Isten megtartó kegyelmével kapcsolatban három ígéretről beszél az Ige.

1.Megtisztítalak benneteket. Előző versekben a nép keményszívűségéről van szó. Van a mi életünkben is éppen elég engedetlenség. Ami megakadályozza azt, hogy Isten áldó akarata megvalósuljon. Hány házasság van, ahol békesség, öröm lehetne, és mégsem az van! Szívünk sokszor tisztátalan, sok minden bekerülhet kapcsolatunkba: harag, neheztelés, önzés. Ne felejtsétek el, hogy az Úr meg tud tisztítani! Szükségetek lesz erre! Nemcsak lakásunkat, otthonunkat kell állandóan takarítanunk, de lelkünket is. Keressétek az Isten akaratát, fogadjátok be Krisztus szeretetét, kérjétek a Szentlélek erejét, hogy tiszta szívvel élhessetek!

2.Újjáépülnek a romok. A történelmi háttér az, hogy a nép éppen hazaérkezett a fogságból. A szó igazi értelmében is szükség volt újjáépítésre. És Isten segedelmével valóban ez történik. A hazatértek nagy lendülettel, bizakodással fognak a munkának. És jönnek az emberek, és azt mondják, látva a megszépülő városokat: olyan lett ez a hely, mint az Éden kertje. Így építettetek ti is új otthont... Szomorú elhagyott portákat látni, és olyan öröm, amikor valahol kivirágzik az élet, megújul a régi. Az építés a jövőre tekint. Megtudják, hogy én, az Úr cselekedtem. Nem elég az emberi akarat. Isten áldására van szükség. Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradnak az építők (127. zsoltár)… Imádkozzunk azért, hogy közöttünk is legyen megújulás, gyarapodás: épüljenek, szépüljenek házaink – külsőképpen is.  De beszélnünk kell a lelki építésről is. Nincsen háború (hála Istennek), mégis megfogyatkoztak családjaink, sokan az indulatokkal, szenvedélyekkel vívott harcban véreznek el, a bűn fogságában sínylődnek. Kérnünk kell a lelki növekedést is. Nektek is figyelnetek kell erre! Lelkiekben is legyen erős a házasságotok! Jó dolog, ha külsőképpen is gyarapodunk, de a legfontosabb, hogy lélekben legyünk gazdagok (tudjátok: az igazi szeretet a legnagyobb gazdagság, mert soha el nem fogy). Álljanak a lelki védőfalak: istenfélelem, tiszta gondolatok, hit, reménység. Láttunk a veszekedés, széthúzás, viszálykodás miatt kiüresedő, összeomló palotákat, és egyszerű otthonokat, amik bővültek, épültek, ahol az élet, az öröm ment tovább.

  1. Művelni fogják a puszta földet. A parlag nem nyújt szép látványt. Az Édenben az első emberpár parancsba kapta - még a bűneset előtt – azt, hogy művelje és őrizze a kertet. A munka Istentől való megbízatás. És tőle van (sőt: övé) az áldás is. Én ültettem be, mondja az Ige. A csoda az Istené. És igaz ez a lelki munkálkodásra, a szolgálatra vonatkozóan is. Aki csak magának fáradozik, az szegény ember. Buzgólkodván az Úr dolgában… Legyetek közösségi emberek, vállaljátok a lelkit is Isten dicsőségére, mások javára és örömötökre! A jó visszahat! (Van egy keleti közmondás: aki gonosz magokat vet a mások szívébe, azok a sajátjában fognak kinőni. De a fordítottja is igaz. Aki az öröm, a békesség eszköze tud lenni a családban, környezetében, az maga is ezeket az áldásokat kapja.)

   Hallottátok, hogy van Istennek egy plusz ígérete számotokra. Még azt is kérheti tőlem Izrael háza. Ez ráadás! Sokan megelégszenek a középszerűséggel. Hát megvagyunk. Ne legyetek csak úgy meg! Törekedjetek jobban egymásra figyelni, a szeretetben növekedni, bővelkedő életet élni, a békesség emberei lenni! Többet kérhetünk… és megadja Isten, feljebb, hogysem elgondolnánk és megérdemelnénk. Sok házasság lehetne sokkal boldogabb, ha a házasfelek valóban törekednének arra, ha odaadóbban kérnék. Ha anyagiakban előbbre akarunk jutni, akkor igyekeznünk kell. Így van ez a lelkiekkel is. Merjetek nagyot kérni és akarni! Rövid az élet… kár fölösleges dolgokkal eltölteni azt. Legyen helyes értékrendetek!

   Megsokasítom őket. Egy biztató kijelentés, és nem akárki részéről. Megszoktuk, hogy így van: apadunk, nincsenek gyermekek. Ne szokjuk meg, bízzunk Isten ígéretében! 

A jegyes beszélgetések során szóba került, hogy a már útban levő gyermeketeknek testvéreket szeretnétek… Isten sokkal több áldást akar adni nekünk, mint amennyit elfogadunk. Sokszor mi vagyunk azok, akik kicsinyhitűségből visszautasítjuk, „leszázalékoljuk” az Isten áldásait. Beszűkítjük életünket. Álljunk készen Isten ígéreteinek, áldásainak elfogadására!

   Megtelnek a városok emberekkel, ahogy Jeruzsálem tele van emberekkel és áldozatra szentelt juhokkal. Szép ez a kép! Ünnep van, sok-sok ember vagy együtt örömben, békességben: idősek, fiatalok, gyerekek. Lárma, jókedvű zsivaj, énekszó hallatszik. Legyen sok ünnep az életetekben: legyenek keresztelők, születésnapok, konfirmációk, találkozások! Legyen mindig ünnep az életetek: mert mindig ünnepel a lelkünk, amikor szeretet és békesség van, amikor Krisztus velünk van. 

   Akkor megtudjátok… Isten meg akarja áldani az életünket, életeteket Krisztusban.

Higgyétek el, tapasztaljátok meg ezt! Ámen.

 

Urunk, kegyelmes mennyei Atyánk Jézus Krisztusban a Szentlélek közösségében, öröm, hála van a szívünkben ezen az ünnepen, és hisszük, hogy több ez emberi érzelmeknél: a te áldásaidat, a te ígéreteid megvalósulását tapasztalhatjuk meg.  Köszönjük a legnagyobb ajándékodat, Jézus Krisztust, benne a megváltást, a békességet, amiben járhatunk, az üdvösséget, amire elhívtál.  És áldunk téged, hogy benne és általa mindent megadsz minekünk, ami jó, ami szép, ami az életet szolgálja.

   Így mondunk hálát ifjú testvéreinkért, akik most fogadalmat tesznek egymás iránti hűségükről, szeretetükről, egymás melletti kitartásukról, és együtt benned való hitükről, reménységükről. Legyen áldott neved, hogy megtartottad őket. Köszönjük velük együtt azoknak szeretetét, akik gondoskodva, fáradozva, imádkozva nevelték őket: szülőkét, nagyszülőkét. Add, hogy hálásak tudjanak lenni ezért. Köszönjük azoknak jó szándékát, akik később jelentettek támaszt, buzdítást számukra: testvérekét, barátokét. És megköszönjük, hogy mindezekben lelkükre is te viseltél gondot, hogy a megmaradjanak a hitben, Krisztus iránti engedelmességben. Áldd meg őket, mennyei Atyánk közös útjukon, és váltsd valóra drága ígéreteidet rajtuk is, és tedd őket késszé, hogy áldásodat elfogadó gyermekeid legyenek!

   Tisztíts őket szüntelenül Lelked által, hogy Krisztus szavai szerint boldogok legyen tiszta szívűségükben,

segítsd őket földi terveikben, fáradozásukban, adj jó előmenetelt, bőséget, de lelkiekben is – szeretetben, békességben, szelídségben - te gazdagítsd őket, hogy egymást, szeretteiket  és másokat is gazdagító életük legyen,

és adj erőt munkájukban, szolgálatukban, hogy új lendülettel, reménységgel tudjanak mindig nekikezdeni feladataiknak!

És sokasítsd meg őket ígéreted szerint - és családjainkat, gyülekezetünket. Adj, Istenünk, gyerekeket, unokákat, hogy megteljenek otthonaink nevetéssel, templomaink hívekkel!  Adj jövőt, megmaradást itt, s a te országodban!

Imádkozunk, áldd meg a násznépet, a násznagyokat, keresztszülőket, rokonokat, ismerősöket, barátokat, vendégeket, hazaérkezőket! Áraszd ki mindnyájukra kegyelmedet, örökkévaló jóságodat, hogy ki-ki a maga helyén áldás legyen a te dicsőségedre, Krisztusért! Ámen.

www.bergenyei-reformatus-egyhaz.ro © Minden jog fentartva.