Cover image

Mezőbergenyei Református Egyházközség

" Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. "

(Zsid 13,8)

Kereső

Heti ige


" Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. "(Zsid 13,8)

Tanévkezdés

Kultúra


2022.04.25

Domahidi Béla

Mk 6, 34 b  (tanévkezdő istentisztelet, I- IV. osztály)

 

És kezdte őket sok mindenre tanítani.

 

Kedves Tanítók, Tanárok, Szülők, Nagyszülők, Gyerekek,

szeptember közepe nálunk az iskolakezdésről szól, az iskola a tanulásról, és ettől egy kicsit elszorul a szívünk. Miért kell tanulni? - kérdezzük. A kérdés jogos, de eléggé ésszerűtlenül hangzik. Nos, lássuk: ti miért tanultok? (Mert a szülők követelik…, azért, hogy műveltebb legyek…, azért, mert később fel tudom használni, amit elsajátítottam, stb.) Mindenik válasz – hiszen ti mondtátok – tartalmaz igazságot. Csakugyan…  Kicsit attól is függ, hogyan nézzük. Gondoljatok arra, hogy a tanulás lehetőség. Kiváltság. Tényleg hálásak lehettek, hogy szüleitek, tanítóitok mindent megtesznek azért, hogy ti tanulhassatok, felkészült, értelmes, ügyes, talpraesett emberek legyetek. Vannak országok, ahol ez nem így van. A gyerekeknek nincsen lehetőségük iskolába járni. Milyen jó nekik? Ezt ne mondjátok! Nagyon nehéz sorsuk van, és nagyon nehéz jövő vár rájuk, hiszen írástudatlanokként nem kapnak munkát, stb. Régebb nálunk is nehezebb volt tanulni.

   Nagyapám paniti származású volt, édesapja fiatalon beteg lett, így neki kellett már gyermekkorban dolgozni, földet művelni, állatokat gondozni, nem jutott idő az iskolára. Később felnőtt fejjel egyedül (autodidakta módon) tanult meg írni, olvasni. Nagy tudásszomj volt benne, rengeteg könyvet vásárolt, továbbképzőkre, gazdatanfolyamokra járt, megtanult méhészkedni, fákat nemesíteni … ezek által igazából gazdag, vagyonos ember is lett, tudásával, felkészültségével másoknak is segíteni tudott.  

   A tanulás alkalmat nyújt arra, hogy megismerjük világunk titkait, hogy fejlődjünk, előbbre jussunk. Annyi izgalmas, érdekes dolog/jelenség van körülöttünk! A tudás kinyitja a távlatokat, hogy ne csak az orrunkig lássunk. Hogy megismerjük az okokat, az összefüggéseket. Hogy hozzáértő, jó szakemberekként tudjunk majd dolgozni, alkotni. Mennyei Atyánktól kapott megbízatás ez. Az Édenkertben Isten azt a parancsot adta az embernek: (ismerd meg), őrizd és műveld a teremtett világot. Persze, sokfélék vagyunk, nem egyformák a képességeink, és az érdeklődésünk sem. De biztos, hogy mindenki megtalálhatja azt a területet a tanulásban, munkában, ami érdekli, ami leköti, ahol ki tud bontakozni a tehetsége. A tálentumokat azért kaptuk, hogy kamatoztassuk. Ti miben vagytok jók? 

   Magyarországon jártunk, és Széphalmon - ahol Kazinczy Ferenc, a nagy nyelvújítónk élt - egy nagyon érdekes intézményt látogattunk meg: a magyar nyelv múzeumát. Ott az egyik teremben az anyanyelv megtanulásának a folyamatát mutatták be, és ismertettek egy történetet, mely szerint egyszer régen az egyik uralkodó egy eléggé kegyetlen, embertelen kísérletet végzett el… Egy kisgyereket elvett az édesanyjától, bezárta egy szobába, ahol gondozták, etették, de nem szólhatott hozzá senki. Talán 7 éves koráig tartották így fogva, aztán kiengedték az emberek közé. A gyermek már képtelen volt megtanulni beszélni, képtelen volt beilleszkedni, nemsokára meg is halt.

    A Biblia is sokat beszél a tanításról. A felolvasott rövid igeversben arról hallottunk: Jézus sok mindenre tanította az embereket. Tudjuk, hogy tanítványai is voltak. Jézus nem matematikát, nem irodalmat, földrajzot tanított – bár biztos, hogy ezeket is nagyon jól ismerte -, hanem lelki dolgokat. Ezekre is nagy szükségünk van. Megtanulnunk, hogyan kell közösségben, szeretetben élni, egymást tisztelni, becsületesnek lenni, megbocsátani, kiállni az igazság mellett, hinni, reménykedni. Megismernünk Isten országának a titkait is, megértenünk, hogy milyen drágák vagyunk az Úr szemében, felismernünk, hogy Istentől feladataink vannak, és szívbeli bizalommal elfogadnunk a Krisztus ígéretét: hogy ő nekünk örök életet ajándékoz. Hát akkor érdemes jó kedvvel tanulni!

   Még arról szeretnék beszélni, hogy a felnőttek is tanulhatnak a gyerekektől. Isten sokszor a gyerekek által gondolkozat el minket (példa). Szerintetek mit tanulhatnak a felnőttek tőletek? Szerintem:

1)  Jókedvet. Hamar el tudtok keseredni, de ugyanolyan gyorsan elpárolog minden haragotok, és megint derűs lesz az ég fölöttetek, és boldog lesz a szívetek. Nyitottak vagytok az újra, minden élethelyzetben felfedeztek valami kalandot, izgalmas fordulatot. 

2) Kis dolgoknak is tudtok örülni. Ez bizonyára azért van, mert ti valóban átélitek a jelent, a pillanatot. Nem az foglalkoztat állandóan, hogy mi történt a tegnap, vagy mi fog történni holnap. Arra összepontosítotok, hogy milyen érdekesség kínálkozik számotokra egy adott helyzetben, itt és most. (Kissé feszülten készültünk valahova a családdal, amikor valamelyik gyermekünk kijött a szobából a következő kérdéssel: megfogott a pók egy legyet, nem fogja bántani?)
3) Könnyen tudtok nevetni (igen, könnyebben sírtok is). Mi, „nagyok” egy kicsit elfelejtettük pozitív érzelmeinknek ezt az önfeledt kifejezését. Pedig a tiszta szívből fakadó mosoly, nevetés felszabadít, erősíti az önbizalmunkat, és másokat is jó kedvre hangol (nem a kárörvendő, másokat gúnyoló vihogásra, vagy a léha röhécselésre gondolok.) Még az osztályban is jó hangulatot kelt a derűs, jó ízlésű nevetés, kacagás. És ingyen van.

4) Nem befolyásol annyira a külvilág véleménye. Kivált egy kisebb gyermeket egyáltalán nem zseníroz, ha sáros cipővel, gyűrött ruhával indul el az oviba, iskolába – miközben a szülő tépi a haját. Hogy ki figyeli, ki látja őket, nos, emiatt egy cseppet sem zavartatják magukat. Persze, vannak szabályok (ezeket egyre jobban megtanuljátok, elsajátítjátok, ezt nevezzük viselkedésnek), de a mások elvárása nem köthet gúzsba minket.

5) Őszinték vagytok. Másokra is ilyen szemmel és szívvel néztek. A harag is könnyebben meglátszik rajtatok, az, ha valami nem tetszik nektek. A duzzogás. A hiszti. Nem feltétlenül dicséretes megnyilvánulások ezek, de érzéseiteket nem fojtjátok magatokba, még nem hordotok pókerarcot.

Talán ezért mondja Jézus: legyetek olyanok, mint a kisgyermekek. Ámen.

 

Urunk, Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk Jézus Krisztus által,

köszönjük ezt az alkalmat, hogy az új tanév kezdetén együtt lehetünk – gyerekek, szülők, tanítók - , egymást biztatva, erősítve, és te áldásodat kérve. Valóban indíts arra, hogy hálásak legyünk mindenért, amit kaptunk tőled: életünkért, a szülők gondoskodásáért, és a tanulás lehetőségéért, a tanítók odaadó, nevelő munkájáért. Köszönjük, hogy a tanulás által megismerhetjük teremtett világod titkait, csodáit, rejtélyeit, törvényeit, és alkalmassá válunk arra, hogy hozzáértő, építő, másokon is segítő munkát végezzünk majd különböző szakmákban, hivatásokban. 

   És köszönjük, hogy ismerhetjük a Krisztus tanítását, aki a helyes útra, az igazságra és az életre oktat, vezet minket. Az ő szent igéjéből ismerhetjük meg igazán önmagunkat is, és tanulhatjuk meg a megbocsátást, az egymás iránti tiszteletet, szeretetet, azt, hogy érdes jónak lenni. Egyedül rá figyelve nyerhetjük meg az igazi békességet, és fogadhatjuk szívünkbe az üdvösség ajándékát.

Tégy minket mindnyájunkat Krisztus hűséges, szorgalmas tanítványaivá!

   Téged kérünk, mennyei Atyánk, formálj minket engedelmes gyermekeiddé, áldd meg a tanulókat, és tanítóinkat, szülőket, barátokat! Hadd történjen minden az iskolában és azon kívül is a te szent megtartó, ajándékozó akaratod szerint: javunkra, egymás építésére és a te dicsőségedre! Ámen.  

 

 

Péld 14, 1-15  (áhítat, iskolakezdés/vázlat)

 

  • Köszöntelek az új iskolai év első napján… Van, aki kezd, van, aki folytatja. Az iskola lényege a tanulás… de bónuszban még mást is kaptok: találkozások, barátságok, közösség, érdekes programok. Persze, a „diákélet” nem mindig tűnik könnyűnek: feladatok vannak, felelősség, elvárások, de – tudjátok – így, a tanulás, a művelődés útján juthatunk előbbre, lehetünk értékes emberek. Az elméleti tudáshoz egyre több tapasztalat is adódik.
  • Isten Igéje is tanítani akar minket: nem a matematika, földrajz, irodalom, stb., hanem a hit, az igazság, a szeretet, becsületesség tárgyaiban. Nagyon fontos, hogy lelkileg is felkészültek legyünk, helyt álljunk. Hogy tudjuk: kire hallgatunk, milyen cél felé igyekszünk.
  • Egy hosszabb igeszakaszt hallottatok… felfigyeltetek az ellentétekre: bolond és bölcs, bűnös és becsületes, tapasztalatlan és okos, hazug és igaz. Kikhez szeretnétek hasonlítani?
  • Melyik gondolat tetszett a leginkább nektek? Nekem az 1, 8, 15 versek. 1) – a tudás, a bölcsesség épít, alkot, erősít. Érdemes tehát törekedni a megszerzésére. 8) – az okos érti a dolgát. Kiismeri magát ebben a világban, tudja, mit kell tennie, de az ostobát saját gőgje, esztelensége szedi rá. Igaz, az okosakhoz szeretnétek hasonlítani: helyesen látó és cselekvő, kiegyensúlyozott, megbízható gyerekek, majd felnőttek lenni? Isten is ezt akarja. Szülők, nevelők vágya is ez. 15) – a tapasztalatlan mindent elhisz, rá lehet szedni, félre lehet vezetni, mert tájékozatlan, de az okos vigyáz lépéseire, döntéseire. A tudás, a hit segít ebben. Harcoljatok ezekért a drága kincsekért!  
  • Az Úr segítsen a tanulásban és minden dolgotokban, adjon kitartást, áldást nektek! Ámen.

 

 

Zsolt 119, 33-34  (áhítat, iskolakezdés/vázlat)

 

33 Taníts, Uram, rendelkezéseid céljára, hogy megfogadjam azokat mindvégig!

34 Tégy értelmessé, hogy megfogadjam törvényedet, és megtartsam teljes szívvel.

 

    A Biblia leghosszabb fejezete a 119.zsoltár. 176 versből áll. Arany ABC- nek is nevezzük (nem ABS!), mert a versformában megírt zsoltár sorai rendre a héber ABC betűivel kezdődnek, mindenik betűvel 8 sor. Ebből már tudjátok is, hogy hány betű van a héber ABC-ben.

Egy magam fogalmazta versikével próbálom szemléltetni, hogy miként képzeljétek el ennek a zsoltárnak a felépítését:

 

Adjatok hálát Istennek!

Aranyat ér minden tanítása.

Aki bízik benne, az mind boldog…

(és még 5, A betűvel kezdődő mondat).

 

Áldjátok az Úr nevét!

Ádámtól kezdve minden ember az övé.

Áment mondjatok az ő szavára…

 

Boldog ember az, aki követi tanácsát,

Betölti azt minden jóval.

Békesség van az ő közelében…

 

Zsoltárokat énekeljetek!

Zsolozsmát mondjatok szívetekben.

Zsongjon a föld örömében…

 

Most nézzük a felolvasott két igeverset…

   Taníts! Érdekes, hogy ezt a zsoltáros kéri. Nem más mondja neki: tanulj. (Ti általában ezt a helyzetet ismeritek.) Számára a tanulás nem külső kényszer, hanem szívbeli vágy. Több olyan neves személyiségről tudunk, akik szűkös körülmények közt éltek, és mindent megtettek, hogy tanulhassanak (pl. Kőrösi Csoma Sándor). Jó, ha megvan az egészséges tudásszomj, érdeklődés bennünk. Annyi izgalmas, érdekes dolog van, amit felfedezhetünk (a matek, irodalom, földrajz, később a fizika, kémia területén)!

   A zsoltáros nemcsak földi tudás megszerzésére vágyik, hanem Isten rendelkezéseit és akaratát akarja jobban megismerni. Szép törekvés: lelkiekben előbbre jutni. Megismerni Jézus Krisztust: az ő szeretetének mélységét és magasságát. Megváltásunk drága igazságát. A megbocsátás törvényét. Ez ma sokak számára nem fontos. Környezetünkben nagy a lelki írástudatlanság.

  Az igéből azt is megértettük, hogy nem elég csak ismernünk az Isten igazságát, akaratát: azt be kell fogadnunk a szívünkbe, amellett el kell köteleződnünk, azt meg kell élnünk. El kell határoznunk magunkban, hogy követjük, megtartjuk. (Sok tudásunk csak elméleti marad…)

  Ez az értelmes élet feltétele és alapja. Ezért kéri a zsoltáros: tégy értelmessé. Ki az értelmesebb: aki önző módon csak magának él, aki tekergésre, iskolakerülésre adja a fejét, később elzüllik, vagy aki komolyan veszi feladatait, megbízatását (igen, többek között a tanulást is), igyekszik valamilyen szép célt elérni? Hogyan gondoljátok?

   Kívánom, hogy teljes szívvel igyekezzetek minden jóra, tanulásban, munkában, játékban, barátságban, hitben, imádságban, Krisztusnak való engedelmességben, hogy ezeknek az áldott gyümölcsei megmutatkozzanak életetekben úgy, hogy abban öröme legyen Istennek, szüleiteknek, tanítóitoknak, még lelkészeteknek is. Szeretnétek ilyen örömet szerezni? Ámen