Mt 10, 16-28

 

16 Íme, én elküldelek titeket, mint juhokat a farkasok közé: legyetek azért okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!

17 Óvakodjatok az emberektől, mert átadnak a törvényszékeknek, és megkorbácsolnak zsinagógáikban, 2Kor 11,24 ; ApCsel 5,40

18 sőt helytartók és királyok elé hurcolnak énmiattam, tanúbizonyságul nekik és a népeknek. ApCsel 25,23 ; 27,24

19 Amikor azonban átadnak titeket, ne aggódjatok amiatt, hogyan szóljatok, vagy mit mondjatok, mert megadatik nektek abban az órában, hogy mit mondjatok.

20 Mert nem ti vagytok, akik beszéltek, hanem Atyátok Lelke szól általatok.

21 Akkor majd testvér a testvérét, apa a gyermekét adja halálra, gyermekek támadnak szüleik ellen, és megölik őket, Mik 7,6

22 és mindenki gyűlöl majd titeket az én nevemért, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.

23 Ha pedig üldöznek az egyik városban, meneküljetek a másikba! Bizony mondom nektek: még végig sem járjátok Izráel városait, mire eljön az Emberfia.

24 Nem különb a tanítvány a mesterénél, sem a szolga az ő uránál.

25 Elég a tanítványnak, hogy olyan legyen, mint a mestere, és a szolgának, mint az ura. Ha a ház urát Belzebubnak nevezték el, mennyivel inkább a háza népét?

26 Ne féljetek hát tőlük! Mert nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék.

27 Amit mondok nektek a sötétben, azt mondjátok el napvilágnál; amit fülbe súgva hallotok, azt hirdessétek a háztetőkről!

28 Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, de a lelket meg nem ölhetik. Inkább attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elpusztíthatja a gyehennában.

 

    A mai napra előírt újszövetségi igeszakaszt hallottuk. A tanítványok kiküldésének a története ez, de az üzenet túlmutat az adott helyzeten: Jézus arról az időről beszél, amikor test szerint nem lesz az övéivel. Pünkösd valójában erre tanít: megélni a Krisztus iránti hűséget, ragaszkodást, komolyan venni a tőle kapott küldetést, kitartani a hitben úgy is, hogy ő nincs velünk látható, emberi módon. 

    A szavak mögött érezzük a gondoskodó szeretetet, akár a szülő esetében, akinek gyermeke valamilyen megbízatást önállóan kell véghez vigyen. Küldetésben vagyunk, és ez arra emlékeztet: mindig a Küldőre kell tekintenünk. Kapcsolatban kell maradnunk vele. Csak akkor lesz elég erőnk, bátorságunk. Csak akkor tudjuk a hit szép harcát megharcolni, igazi rendeltetésünket betölteni, és megnyerni az örök életet. Nem azt mondja Jézus, hogy akkor most elválnak útjaink. Hanem: elküldelek, és a Szentlélek által veletek maradok.

  Jézus ígérete azt is jelenti: hatalom van a hátunk mögött, ami megtartatásunk garanciája.  Igaz, a szemünk előtt is hatalmakat látunk. És azok sokszor nagyon fenyegetőnek tűnnek. A keresztyén egyház 2.000 éves történelme során mennyi üldözést kellett Krisztus követőinek elszenvedniük!  És tudjuk, hogy ez nem egy lezárt téma: nyíltan vagy burkoltan az egész világon napjainkban is folyik ez a harc.   

  Az erőviszonyok emberileg nem reménykeltőek: mint juhokat a farkasok közé. Ismerjük a világ farkastörvényeit, és tudjuk,  nagy a kísértése annak, hogy farkasok közt mi is farkasokká váljunk. Soha ne adjuk fel identitásunkat: juhok vagyunk, reménységünk a jó Pásztorban van, aki megváltott és megőriz minket!

   Jézus arra inti tanítványait – ismét az állatvilágból vett hasonlat által -: legyetek okosak, mint a kígyók, szelídek, mint a galambok… A kígyó a ravaszság megtestesítője a Szentírásban, a galamb a szelídségé. Mit hangsúlyoz itt Megváltó Urunk? Azt, hogy ki kell ismernünk ezt a világot, át kell látnunk a kísértő hamis szándékain, tudatosan, éles értelemmel észre kell vennünk a lelki csapdákat, de alázattal, tiszta lélekkel kell Isten akaratát képviselnünk. Ez a krisztusi harci modor.

   Lesznek olyanok, figyelmeztet Jézus, akiktől óvakodni kell. Menjetek, hirdessétek az evangéliumot, de tudjátok meg, hogy vannak megátalkodott, kemény szívű emberek. Akik csak ártani akarnak. Nem kell szembemenni velük. Önmagukon kívül semmi más nem érdekli őket.

    A Bibliában vannak menekülés-történetek is (Lót, Mózes, Dávid, Illés). És sok szembeszállás-történetről is olvasunk. Az igazságtól soha nem szabad eltántorodnunk, de bölcsen kell mérlegelnünk, döntenünk. A Szentlélek tanácsára van szükségünk.

   Óvakodjatok az ilyen emberektől, mindazáltal óhatatlanul kerültök olyan helyzetbe, amikor bántalmaznak, meghurcolnak, elítélnek, mindenféle gonoszságot elművelnek veletek. Akkor pedig abban a szorongattatásban kell megállnotok, hitetekről bizonyságot tennetek. A hívő ember számára minden helyzet status confessionis (alkalmas idő a hitvallásra): legyen az világjárvány, gazdasági válság, az egyéni és a közösségi akármilyen nehézsége, nyomorúsága.

    Megrendítő, bátorító példákat tudunk felemlegetni. Sundar Singh „India apostola” volt, megtérése után családja kitagadta, üldözték, többször megverték, elítélték, kútba dobták, tüzes vassal megbélyegezték. Kijutott Angliába, és amikor felajánlották, hogy maradjon ott, azt mondta: az én Galileám Indiában van. Mártírhalált halt.   

   Én miattam, tanúbizonyságként, mondja Jézus. Van, amikor a próbák közt kell tanúskodni, vagy éppen azok kényszerítenek tanúskodásra. Az aranyat az ércből a tűz olvasztja ki. Ehhez a ponthoz érkezve, nem söpörhetjük félre a kérdést: vajon mi mennyit vállalunk. Némelyeknek a heti egy óra is túl nagy áldozatnak tűnik. Egy gúnyos, lekicsinylő megjegyzés is (hogy például „te ejsze fogod nagyanyád szoknyáját, és mész minden vasárnap a pap dumáját hallgatni”) elviselhetetlen szenvedés, igaz, kedves fiatalok? És mit hoz ki belőlünk a megpróbáltatás: csak keserűséget, tagadást, elfordulást, kiábrándulást, vagy bizodalmunk, reménységünk megbizonyítását.  Pál apostol írja: gyengeségemben mutatkozik meg az Isten ereje.

   Jézus bátorítja, biztatja a tanítványait: ne aggódjatok, hogy mit mondjatok… Egyik húsvéti énekünkben hangzik el, hogy megvallatják a mi hűségünket. Kifaggatnak minket (direkt vagy indirekt módon) hitünkről, erőforrásainkról. Valóban, sokszor nagy dilemmánk, hogy mit mondjunk, hogyan viselkedjünk egy bizonyos helyzetben. Mintha azt hallanánk ki Jézus szavaiból: nem csak a ti személyes harcotok, az Istené is. Ő kiáll mellettetek...

   Az Igében nagyon határozottan az áll: megadatik nektek, hogy mit mondjatok. Csak legyetek rá hangolódva Isten akaratára. Bízzátok rá gondjaitokat, félelmeiteket! Nem nektek kell kierőlködni a megoldást. Atyátok Lelke szól általatok. Többre vagyunk képesek annál, mint amennyi belőlünk telik, nem sejtett erőt, bölcsességet kapunk, mert Isten munkálkodik bennünk. Ez a pünkösd csodája… Isten hatalmának, kiáradó, nehézségeken felülemelkedő kegyelmének a megtapasztalása. Pünkösd Isten munkatársaivá avat minket. (Megfigyeltük: megfordul a szokásos szóhasználat: nemcsak ti tesztek ezt vagy azt a Lékek által, hanem a Lélek általatok.) Micsoda kiváltság!

    Kérjük hát, hogy Isten Lelke hassa át a legmélyebb módon gondolatainkat, beszédünket. Másként fogunk látni és szólni. Bizalom ébred bennünk, ráhagyatkozó reménység. Óriási erő fakad abból, ha rá tudom bízni gondjaimat, nyugtalanságomat Istenre... Egy tehetséges diák egy jónevű professzor osztályába akart bejutni az egyetemen, tudta, hogy egy nagyon igényes dolgozat a belépő, nekifogott előkészíteni azt, tele volt bizonytalansággal, újra kezdte, eldobta, már ott tartott, hogy lemond az egészről, amikor összefutott a tanárral, aki azt mondta neki: fiatalember, fel van véve, hozzon be egy szép referátumot. Isten már kimondta a döntő szót, és ez nekünk bátorságot ad, hogy kimondjuk, megtegyük, ami ránk tartozik.    

   Nehéz időkről beszél Jézus. A családban is, a legmeghittebb közösségben bizalmatlanság, ellenségeskedés üti fel a fejét. Egymás ellen fordulnak az emberek. A meghasonlás, az önzés, a békesség megrontása a sátán akciója. Sokszor tapasztaljuk áldatlan következményeit mi magunk is. Ha nem képviselünk egy magasabb lelkiséget, ha nem Isten Lelke köt össze, kevés a vérségi kapcsolat, a gazdasági érdek. Valami mélyebb, igazabb közös alapra van szükség.

    Gyűlölni fognak az én nevemért. A legszentebb, a legcsodálatosabb név a Krisztusé (nem adatott más név), de a hamisság, hitetlenség  felborítja az értékrendet… A gyűlölet vak,  nincs benne ésszerűség. Minden halálosan felingerli, ami más, ami tiszta, ami jó, ami igaz. Ha a gonoszság uralkodik, és gyűlöl téged a világ, akkor a jó oldalon állsz.    

   Drága, bátorító ígéret hangzik el: aki mindvégig kitart, az üdvözül. Isten Szentlelke erősít a kitartásban. (Az első keresztyénség korát idézi ez az igevers… Voltak, akik félelemből, gyávaságból, érdekből, előnyökért elhagyták hitüket, tagadták meg a feltámadott Urat. Más helyen ezzel kapcsolatban azt olvassuk: mit ér az embernek, ha az egész világot is, de lelkében kárt vall. Egy döbbenetes idézet így hangzik: találkoztam egy emberrel: nem volt lelke.) Kitartani Krisztus mellett. Ő  az élet, a világosság, az üdvösség. Mivel lenne érdemes őt felcserélni?

  Az üldözések között nemcsak életünket kell mentenünk, hanem a hitünket is. Továbbvinni a megváltás jó hírét. A hamis, gonosz világba Krisztus igazságát, jóságát. Urunk, Mesterünk példája ösztönöz, motivál, az ő Szentlelke biztat. Vajon kitől tanulunk, kinek a lelkületét képviseljük? Gondolkodásunkat, magatartásunkat az határozza meg, hogy kihez tartozunk. Aszerint válaszd meg, hogy kit követsz, hogy hova akarsz érkezni.  

  Egyszer minden kiderül… Letisztulnak a dolgok. Látjuk a történelemben: a nácizmus szadista gaztettei, kommunizmus nagy visszaélései lelepleződnek. Évtizedes bűntényekre derül fény. Valaki azt mondta: Isten kamerája mindent rögzít. Vannak titkai Istennek, vannak a sátánnak is. Isten az ő titkát Krisztusban jelentette ki: szeretetről, irgalomról szól. Ez fogja majd minden gonoszság titkát, sötétségét feltárni és legyőzni.    

   Ez a szakasz egy erőteljes biztatással zárul. Ne féljetek! Jézus nem egy rózsaszín utat mutat meg nekünk. Őszintén beszél az ő követésének nehézségeiről, kihívásairól, megpróbáltatásairól. De az oltalomról, az erőről is, amit ő biztosít. A Szentlélek bölcsességéről, hathatós támogatásáról, minden gonoszságon diadalmaskodó erejéről. Ne féljetek! Kerülhettek veszélybe, talán szenvedéseket kell elviselnetek, lehet, a mártíromságot is vállalnotok kell, de Isten megváltott gyermekei maradtok. Tőle senki és semmi el nem szakíthat. Tegyen Isten Szentlelke állhatatossá, szilárddá, rendíthetetlenné minket ebben a hitben! Ámen. 

 

   Örökkévaló Istenünk, kegyelmes mennyei Atyánk megváltó Krisztusunkban, a Szentlélek egyességében, dicsőítünk téged azért az emberi értelmünk számára felfoghatatlan csodáért, hogy te arra méltatsz minket, hogy hozzád tartozhatunk, sőt gyermekeid lehetünk. Egyszülött Fiadban megváltottál, a te Szentlelkeddel bátorítasz, buzdítasz minket, felruházol mennyei erővel feladataink végzéséhez, mennyei örömmel és reménységgel ajándékozol meg gondjaink, nehézségeink között is.

   Hallottuk azt, hogy küldetésben vagyunk. Nem céltalanul bolyongunk, és nem értéktelen az életünk,

mert van Megbízónk a szolgálatra , és Pártfogónk is annak betöltésében. Emberileg sokszor reménytelen, vagy esélytelen a mi küzdelmünk, juhok harca a farkasokkal, de Igédből megértettük, hogy a jó Pásztor oltalma alatt vagyunk, és akkor egészen más a helyzet, másak az erőviszonyok.

Tégy minket keresztyéni rendeltetésünk megélésében bölcsekké, értelmesekké, hadd lássunk át a sátán hamis szándékain, de add nekünk ugyanakkor a szelídség, alázatosság lelkét is, hogy Krisztushoz méltóan járjunk el minden dolgunkban.  

  Köszönjük, hogy készítettél minket arra is, hogy üldözéssel, ellenállással, megvetéssel kell szembenéznünk, és ha ilyen helyzetbe kerülünk, akkor tégy rendíthetetlenné a hitben, őrizz meg a hűségben. Mert aki mindvégig kitart, helyt áll, az üdvözül. Segíts, hogy soha fel ne adjuk igazi identitásunkat, soha meg ne tagadjuk Krisztust, megváltó Urunkat, mert akkor – ha könnyebbnek, előnyösebbnek is látszik, az út, igazság és élet helyett a tévelygést, a hamisságot és a romlást választjuk!

   Értesd meg velünk, mennyei Atyánk, hogy a te titkaid mélyebbek, magasabbak, győzedelmesebbek a sátán minden sötét titkánál, gonoszságánál, és adj nekünk élő reménységet tebenned, hogy tőled senki el nem szakíthat! Ha Krisztust követjük, vele érünk célba tehozzád, mennyei Atyánk.

   Könyörülj gyülekezetünkön, Lelked által újíts meg minket, adj növekedést, hadd legyünk egymást támogató, a te dicsőségedet hirdető néped! Munkálkodj gyermekeink, konfirmandusaink, ifjaink szívében, hogy ne a világ kénye-kedve szerint sodródjanak, hanem Krisztust kövessék, így legyen áldott, kibontakozó életük! Áldd meg családjainkat, adj egyetértést, békességet, légy idősebb testvéreinkkel! Könyörgünk a betegekért, a gyászolókért, bajban levőkért, megkötözöttekért – tedd nyilvánvalóvá életükben gyógyító, megtartó, megszabadító hatalmadat a Lélek által. Fohászkodunk világszerte az üldözötteket, azokért, akiket az igazságért, krisztusi hitükért háborgatnak, erősítsd meg őket, adj szabadulást nekik. Elődbe hozzuk máshol élő ismerőseinket, svájci, hollandiai barátainkat, magyarországi testvéreinket, őrizd, áldd meg őket!

   Egész anyaszentegyházadban adj lelki fellendülést, hozd el a felüdülés, a kegyelem napjait Lelked által. Jézus Krisztusért kérünk. Ámen