Cover image

Mezőbergenyei Református Egyházközség

"De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem."

(Mik 7,7)

Kereső

Heti ige


"De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem."(Mik 7,7)

Mt 4,1-11 (oev)

Hétről-hétre


2022.05.2

Domahidi Béla

Mt 4,1-11 (óév)

 

    Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög. Zsid 2,18; 4,15

2 Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. 2Móz 34,28; 1Kir 19,8

3 Ekkor odament hozzá a kísértő, és ezt mondta: Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!

4 Ő így válaszolt: Meg van írva: „Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” 5Móz 8,3

5 Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, Dán 9,27

6 és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” Zsolt 91,11-12

7 Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” 5Móz 6,16

8 Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét,

9 és ezt mondta neki: Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.

10 Ekkor így szólt hozzá Jézus: Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” 5Móz 6,13

11 Ekkor elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki.

 

   Sokszor észre sem vesszük, hogy testünk és a lelkünk külön utakon jár, egymással párhuzamosan él. A telhetetlenségünk, nagyravágyásunk által felpörgetett mindennapokban rengeteg elfoglaltságunk, gondunk, intézni- és beszereznivalónk akad, és úgy képzeljük, hogy ennek az egész lázas igyekezetnek aktív, nélkülözhetetlen szereplői vagyunk, miközben a lelkünk haldoklik bennünk. Talán ezért nem nézünk szívesen önmagunkba, nem szeretünk elcsendesedni, számadást készíteni. Önmagunk elől menekülünk. Mert mi lesz, ha kiderül: a zajos, lármás, sikeres külső mögött üresség van? A magányé, a félelemé, a bizonytalanságé. Mi lesz, ha felismerjük: lelki nyomorúságunkban felülről való segítségre van szükségünk?  

    Olvastuk, hogy Jézus a Lélek a pusztába viszi… A puszta az elcsendesedés, az önmagunkkal, küldetésünkkel való számotvetés helye, ua. a megpróbáltatás színtere is, ahol – mindentől távol - Isten közelsége kézzelfogható élménnyé válik. Ahol megerősödik a vele való kapcsolatunk. Ahol világossá válik: ez a legbiztosabb szál… Semmiféle kísértés, még a halál sem szakíthatja el.

    Jézus böjtöl… A böjtölés bibliai értelemben elsősorban nem önkéntes koplalás, hanem teljes elmélyülés, odafigyelés és ráhangolódás Istenre. Az az eset, amikor valami annyira leköt, hogy azt mondjuk: „még enni is elfelejtettem”… A munkába, a szórakozásba bele tudunk így merülni, de vajon az Isten keresésébe?  Jobb egy nap a te tornácaidban, hogysem ezer máshol (Zsolt 84), írja a zsoltáros. Bárcsak a mi szívünket is betöltené ez a gyönyörűség!  Persze, a testet nem tudjuk végleg kikapcsolni.  Nem is kell. Jézus is megéhezett. A HK ismert hitvallása: mind testestől, mind lelkestől a Krisztusé vagyok.

    A kísértő a gyengéinken át támad. A problémáinkra kínál hamis megoldást. Vigyázz, hogy kihez fordulsz a nehézségeiddel, a nehézségeidben!  Ha megéhezel, ugye, szükséged van arra, hogy egyél, ha csalódott vagy, jár neked a vigasztalás, stb., de kérdés, hogy hogyan szerzel érvényt ún. jogos igényednek.  

Az első kísértésben a kenyérnek, a testi szükségnek, az anyagiaknak az abszolutizálását látjuk… Mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré... Nem is rossz a tipp, az ötlet. Sőt: biblikusan is hangzik. Csak a hangsúly tolódik el egy kicsit: vedd kezedbe a kezdeményezést, a te erőddel, ügyességeddel, képességeiddel teremtsd elő azt, ami fontos számodra! Te szerezd meg, csikard ki önhatalmúlag, a magad javára, és ébredj rá, hogy mire vagy képes… Isten őrizzen attól, hogy az legyen mindenünk, amit megszereztünk!

   Jézus igével válaszol. Nemcsak kenyérrel él az ember. Relativizálja az anyagiakat. Természetes fontos a kenyér, de annál többre van szükségünk.  Más is kell a mi lelkünknek. Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is… de nincs békessége, hite, öröme, reménysége, nincs jóság a szívében?   

    Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba… Egy elgondolkoztató mondat ez. Vajon ilyen ellenállhatatlan hatalma van a gonosznak? Csak úgy magagával ragadja az Isten Fiát? Ez a mondat nem a Sátán hatalmáról, hanem Urunknak velünk való azonosulásáról szól.  Ő vállalta ezt a kísértést, hogy soha ne kerülhessünk olyan helyzetbe, ahol ő nem lenne mellettünk. Átélte erőtlenségünket, hogy ebben az állapotban mutassa meg a hit erejét, győzelmét.

   Vesd alá magad! Bizonyítsd be, hogy nem a falvédőről szálltál le! Híre megy ennek. Csodálni fognak, tömegek fognak követni. Ezrek és ezrek fognak hallgatni. Szavaidnak nyomatéka lesz. Elnémítod ellenségeidet. Meg is van írva…

   Mi a baj itt? Jézus miért nem mutathatja meg valóban isteni hatalmát, sérthetetlenségét? Mert 100%-osan felvette a mi sorsunkat. Mert nem trükkökkel akarja véghezvinni a mi megváltásunkat, hanem önmaga teljes odaadásával. Hatalmával nem a saját dicsőségét, hanem másokat akar szolgálni. Soha nem cselekszik öncélúan… nem ő akar érvényesülni, nem a maga harcát vívja, nem a maga igazát akarja megszerezni… hanem a mienket. Örök példa ebben is számunkra.

   A válasz a kijelentés belső, mély ismeretéből fakad. Ne kísértsd az Urat! A Sátán saját módszereit akarja átadni nekünk: kísértővé tesz.

   A harmadiki kísértés önmagában is arra figyelmeztet: a hazugság atyja nem mond le rólunk egykönnyen. Míg e testben járunk, nincs olyan, hogy lezártam a kísértés témáját, egyszer s mindenkorra visszavertem minden támadást. Nem, hanem harcban vagyok. Az Úr pedig győzelmet ad. 

   A gazdagság és hatalom kísértése. Látunk egy fokozást is (Lukácsnál más a sorrend): az anyagi javak, a hírnév, a hatalom… Talán a legutóbbinak a legerősebb a negatív vonzereje, a csábítása. „A gravitáció és a hatalomvágy mozgatja a világot.”  Mindezt neked adom. Tied lehet a világ. Nem kis ajánlat. Ha valaki most, 2021. december 31-én felkínálna nekem tízmillió eurót, hát az eléggé izgalomba hozna. (Pedig én – a globális átlagot tekintve – jól élek. Milyen hatással lenne egy ilyen lehetőség egy nincstelenre, valakire, akinek nagy, nyomasztó adósságai vannak? Nemde azt mondaná: erre volt szükségem, megoldódtak a problémáim.) Rögtön más tervek kezdenének foglalkoztatni. Befektetések, beszerzések, adományozások. Azonnal másnak, értékesebbnek érezném magam. Nagyobb tekintélyt, befolyást, jelentőséget tulajdonítanék magamnak, holott ugyanaz a nyomorult ember maradnék. A gazdagság, a hatalom erőterében eltorzul a kép.

   Három csavar van ebben az egész sátáni ajánlatban: 1) a Sátán azt kínálja, ami nem az övé. Amit bitorol, ami fölött csak látszat – tulajdonjoga van. Így amit ad, azt csak birtokolni fogjuk, de soha nem lesz a miénk. 2) Az apró betűs rész: ha leborulsz, és imádsz engem. Ha eladod a lelked. Ha feladod önmagad, belső szabadságodat, ha anyagi javakat szerző és fogyasztó embergép leszel, a gazdagság, a siker öntudatlan mámorában élő báb, akit a lelkétől idegen erők irányítanak, befolyásolnak, miközben azt hiszi: ő az úr az egész fölött. 3) A harmadik: az ajánlat hallgat arról (a reklámok egyoldalúsága ez), hogy nincs szükséged mindenre. Ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele (1Tim 6,9). Csak a jóllakásig ehetsz. Ha 100 házad is van, akkor is egyszerre csak egyben tartózkodhatsz…  Uram, nagy vagyon helyett inkább egy kis békességet kérek tőled, látványos sikerek helyett inkább csendes szeretetet, másokon uralkodni akaró hatalom helyett másoknak szolgáló erőt.

    Jézus a mi nevünkben, a mi érdekünkben is mondja – a hit meg nem alkuvó határozottságával -: távozz tőlem, Sátán. Mert meg van írva – Jézus válaszai arra is rámutatnak: milyen drága kincs, tanács számunkra az ige.  „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Nem Istennek van szüksége erre, hanem neked. Ahhoz fordulj, aki igazán szeret, aki meg tud és akar tartani: ne bálványozz se embereket, se vagyont, se eszméket. Csak Istent istenítsd, aki teljes kegyelemmel és igazsággal, csak Krisztust kövesd, aki életet ajándékoz neked, csak a Lélekre figyelj, aki elvezet minden jóra. Áldott legyen az Úr, ha ezt tudtuk tenni ebben az évben, és segítsen, hogy ezt tartsuk szem előtt, ebben jussunk előre az új esztendőben!  Ne adjuk fel mennyei jussunkat csalóka, mulandó javakért, az igazi dicsőséget, amire elhívott az Isten, hamis csillogásért! Ne állj a gonosz szolgálatába, hanem ahhoz az Úrhoz ragaszkodj, aki azért jött, hogy neked szolgáljon! Ámen.