Cover image

Mezőbergenyei Református Egyházközség

"De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem."

(Mik 7,7)

Kereső

Heti ige


"De én az Urat várom, szabadító Istenemben reménykedem."(Mik 7,7)

Mt 5,1-12 (vas.de.)

Hétről-hétre


2022.05.2

Domahidi Béla

Mt 5,1-12 (vas.de.)

   Amikor Jézus meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. Ő pedig megszólalt, és így tanította őket: Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják Istent. Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.

    Vajon tudunk-e újat mondani erről a jól ismert igerészről? Vajon nem az a baj, hogy mindig újat akarunk mondani, produkálni? Elhitette velünk a világ, hogy az a jó, az érdekes, az izgalmas, ami vadonatúj, ami most dobtak piacra. Új termékek, új élmények, új kihívások. Pedig alapvető igényeink nem változtak: ugyanazt az oxigént lélegezzük be, szomjunkat ugyanaz a víz oltja, ugyanúgy az igazságra vágyunk és szeretetre van szükségünk, mint felmenőinknek évszázadokkal ezelőtt. A ráadás, a felszín aztán tetszés szerint cifrázható, tuningolható (ahogy mondjuk): lóerőkkel, megabájtokkal, növekvő bankszámlával, szaporodó lájkokkal. Örömöd nem ezekben van elrejtve.

    Mit akarunk: gazdagabbak, elismertebbek, másoknál élelmesebbek, vagy boldogok lenni? Látszólag ezek összefüggenek, de lényegében nem… A napokban mondta valaki sugárzó arccal: hála Istennek, meggyógyult a gyermekem. Bizonyára ezt a szülőt nagyobb öröm töltötte el, mint akármelyik diktátort birodalmak legyőzésekor, megszerzésekor.

   Orvosok, tudósok százai, ezrei dolgoznak azon, hogy megtalálják a világot sakkban tartó új betegség gyógyszerét, védőoltását. Jézus a boldogság receptjét kínálja… Mik az összetevői? Az első, a legfontosabb, hogy ott van ő. Őt kell meglátnunk mindenben. Az öröm – többször hallottuk ezt – az ő személyéhez, és általa embertársainkhoz kötött. Az öröm, akár a fény, elválaszthatatlan annak forrásától. Aztán lényeges az is, hogy meghalljuk az ő tanítását. Minket tanítani, emlékeztetni kell. Nem úgy születünk, hogy mindez magától értetődő lenne számunkra. És végül nekünk is hozzá kell adnunk valamit. Ez az igeszakasz ezzel a felszólítással zárul: örüljetek és ujjongjatok. Az Isten által ajándékozott örömet nekünk nem megszerezni, kiügyeskedni, hanem – furcsán fogalmazva - örülni kell.      

   Jézus meglátja a sokaságot, és felmegy a hegyre. Ez a látszólagos távolodás valójában közeledés: jelképesen Istenhez, hogy ezáltal az emberekhez is közelebb kerüljön. El kell távolodnunk, hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. A közelség sokszor a hibákat nagyítja fel… Krisztusi távlatokból észrevesszük a másikon az Isten arcát és a saját magunkét, nyomorúságában a minket is érintő örök emberit. Nem tudom, a kényszerű távolságtartásnak ez az időszaka – amit remélhetőleg lassan a hátunk mögött hagyunk – vezetett-e közelebb Istenhez, egymáshoz (vagy csak gondjainkhoz, aggodalmainkhoz jutottunk közelebb?).  Tudnunk kell: akármi is volt a háttere, Isten biztos a javunkra akarja fordítani. Rájöttünk-e erre?

   Jézus tanít. Nemcsak imádkozik, nemcsak gyógyít, hanem közli velünk, tudatosítja bennünk – mint megváltónk, mint életünk okának és céljának ismerője – a földi létünket betájoló mennyei igazságokat. A beszéd az értelmi kapcsolat köztünk és a világ között. A Biblia bizonyságtétele szerint a teremtés Isten szava által történik, ő ugyanakkor meg is szólítja az embert, beszélgetőtársává lesz. Isten beszélni akar velünk. Krisztusban testet öltött üzenete az örömről, békességről és az üdvösségünkről szól.  (A Sátán is szóba akar állni velünk – gondoljunk az Ószövetségből a napokban olvasott bűneset történetére – meg akarja osztani velünk saját kísértő gondolatait az általa kínált, az engedetlenség árán, mások ellenében megszerezhető boldogságról.)

   Jézus leül. Meghitt légkört teremtő mozdulat ez… Megváltó Urunk nem harsány programbeszédet tart. Szívtől szívig terjed az általa hirdetett igazság.  

   Miért a boldogmondásokkal kezdődik a Hegyi beszéd? Mert a legelemibb vágyunk az, hogy boldogok legyünk (hogy elfogadjanak, értékeljenek, létünkben megerősítsenek), és a legnagyobb csalódás, legkeserűbb veszteségérzés származik abból, ha ez a belső elvárásunk nem teljesül. Isten a vele és egymással való kapcsolatban megélt boldogságra teremtett, a bűn ezt rontotta meg. Ha gondok gyötörnek, harag dúl a szívedben, ha nem nyugodt a lelkiismereted, stb., akkor nem lehetsz boldog.  Minden törekvésünkkel ezt a belső deficitet próbáljuk jóvátenni, kiegyenlíteni, sokszor eltorzult formában: ha kell erőszakkal, pótcselekvéssel, szerekkel, egymás feletti uralkodással. Az örömtelen ember veszélyessé válhat, akár az éhes vad.

   Próbálunk minél többet szerezni, elérni, hatalmunkba keríteni, hogy azokból kisajtoljuk magunknak a boldogságot, az elégtételt. Pedig a boldogságot, akár a hajnal érkezését, nem lehet kikényszeríteni, csak várni és befogadni. A szívünket kell megnyitnunk. (Az a miénk, amit szeretet kapuján át engedünk, fogadunk be. Ezért üres a zsarnokok lelke. Értjük a Jézus kijelentését: Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében kárt vall.) Meg kell szakítanunk magunkban az önzés ördögi körét, láncolatát. Nem lehetünk boldogok egymás rovására. Örömöd Istenben, a másik emberben van elrejtve.

  Jézus a hiányokból indul ki, és azok bőséges betöltéséről beszél az isteni jóság örök, végtelen tárházából.  A boldogság feltétele nem a tökéletesség, hanem a kegyelem, nem a gazdagság, hanem a megajándékozottság, nem az, amit birtoklunk, hanem amit kapunk… Jézus szavait hallva, át kell értékelnünk boldogságfogalmunkat. Mi mit tartunk az öröm garanciájának: a gazdagságot, jólétet, sikert, elismertséget? A reklámok erről szólnak. Jézus másról.

   Ő rá néz a körülötte levőkre, és – isteni hatalmánál fogva – kikiáltja, deklarálja feltétel nélküli boldogságukat. Hát nem királyi, nem csodálatos?! Ismerjétek fel, vegyétek észre, nézzetek a látható dolgok, körülmények fölé!  Vajon van ilyen: megértem a Krisztus szavát, feltárul annak értelme előttem, illetve feltárul a szívem annak értelme előtt, és attól kezdve boldog leszek, illetve boldog vagyok? Semmi nem változik, és megváltozik minden. Meglátom Istent, Krisztust. Elfogadom – bizonyosságként - megváltásomat. Világossá lesz elhívásom.

   Jézus tudtunkra adja, hogy Isten a legjobbat gondolta el rólunk, a legjobb cél felé vezet (igen, nem mindig a legjobb, a legkönnyebb úton.) Hiányom, fogyatkozásom Isten végtelen jóságával társul.  Jézus nem a boldogság versenyére hív, annak megszerzését jobban mondva megélését nem teljesítményhez köti. Ha megfigyeljük, Urunk mindenik boldogmondásban egy adott, vagy önként vállalt állapothoz, hozzáálláshoz fűzi Isten ígéretét.

   Hagyományosan 8 boldogmondásról beszélünk (többek között a bubikoni címerben is szereplő máltai kereszt 8 sarka is ezt jelképezi), de ebben a részben 9-szer hangzik el a boldogok (makarioi) szó. Az utolsó említésekor Jézus nagyon direkt módon, többes szám második személyben beszél a tanítványok sorsáról, érette elszenvedett üldöztetéséről, megrágalmazásáról.  Azt is észre kell vennünk, hogy Jézus ebben a gyönyörű kinyilatkoztatásban saját lelki arcát mutatja meg nekünk.    

   Boldogok 1)a lelki szegények… Akik lelki szűkségükben tudnak Isten gazdagságáról, nagylelkűségéről, akik bizalommal fordulnak hozzá. Vállalják ezt a kegyelmi kapcsolatot. Mennyi energiánkba kerül hamis lelki függetlenségi státuszunk fenntartása! „Nekem nincs szükségem segítségre.” Miközben magamat erősnek tartom és mutatom, szánalomra méltó lelki lúzer vagyok… Bárcsak felismerném szegénységemet, mert akkor el tudnám fogadni Isten áldásait.  Övék a mennyek országa. A legnagyobbat kapják. Minél szegényebb valaki, annál többet lehet neki adni. Ha büszkén meg vagy elégedve, el vagy telve magaddal, akkor nem neked szól ez az igevers. Isten országhoz csak a lelki szegénység útján lehet elérkezni. 

    2)Akik sírnak. Akiknek érez a lelke. Akik meglátják mások és saját maguk nyomorúságát. Beismerik tehetetlenségüket, bűneiket, és tudják, hogy van vigasztalás, bocsánat. A másokért, saját elesettségükben vagy bűneink miatt hullatott könnyeket számon tartja az Úr (tömlőjébe gyűjti - Zsolt 56,9). Megvigasztaltatnak: vigasztalást, helyreállítást, jóvátételt, megerősítést nyernek. Könnyeink letörlésében, megvigasztalódásban érezzük meg a legjobban Isten felemelő szeretetét.

   3)A szelídek… Nem hiszem, hogy sokan vannak közülünk, akiknek legnagyobb álma az lenne, hogy szelídek, jámborak legyenek. Korunk eszménye az erős ember: aki keménynek bizonyul az élet harcában. Jézus magát szelídnek nevezi. Dsisa Jenő írja a Közeleg az Emberfia című versében: Néhány pásztornak, akik sohasem öltek /nyulat, nem hordoznak emberölő /szerszámot, megjelenik az angyal… Jóságosak, ártalmatlanok,  akik nem a durvaság és kegyetlenség, hanem a szelídség elvét képviselik, a Krisztus értékrendjét. Ők öröklik a földet. Nincs valami félreértés? Nem az erősek, a hódítók, rámenősek, az álnokok, csalárdak? Egyetlen erő képes megtörni ezek hatalmát: a krisztusi szelídségé. Ha győztesek közé akarsz tartozni, állj a szelídek mellé, csatlakozz Krisztushoz!

    4)Akik éheznek és szomjaznak az igazságra… Sokat szidjuk a világ igazságtalanságát, de epedve éhezzük-e, szomjazzuk-e az igazságot? Imádkozunk-e érte, óhajtozunk-e utána? Aki szíve szerint erre sóvárog, az saját életében is meg kellett undorodjon minden igazságtalanságtól. Az éhség, szomjúság igen erős késztetése (ingere) nem a külvilágban, hanem bennünk jelentkezik. „Uram, annyi baj van velem, szeretném már, ha a te igazságod érvényesülne bennem!” A megoldás rajtunk kívülről érkezik. Megelégíttetnek. Isten Krisztusban megigazító igazságot rendelt számunkra. Aki valóban őt keresi, azt ő kétségtelenül megtalálja. Még annyi: Jézus itt nem elméleti, filozófiai igazságról beszél, hanem a megigazult, Istenhez igazodó, megszentelt életről.  Csak arról az igazságról lehet/érdemes beszélned, ami benned van.

   5)Az irgalmasok... Akik tudják, hogy Isten az irgalom atyja, és az ő irgalma az élet alapfeltétele, ezért azzal összhangban cselekednek. Történelmünk nem éppen az irgalmasság megnyilvánulásainak a sorozata, inkább a kegyetlenségé, mégis valljuk, hogy az irgalmasság cselekedetei vitték tovább az emberiséget. Az irgalmasság több szánalomnál: áldozatot vállaló, könyörülő szeretet. Irgalmasságot nyernek. A megbocsátók bocsánatot… Amire rá van hangolva a szíved, azt kapod. 

   6)A tiszta szívűek… Tiszta szívet teremts bennem, kérdi Dávid mély bűnbánattal. A megtisztulás nem valami rituális praktikának az eredménye. (Hiába mosod a kezed, azzal a lelkedet nem tudod fertőtleníteni.)  A bűnt csak a teremtéssel egyenértékű megváltással lehet eltörölni.  Sok baj származik a hamis szív gonosz, sötét, önző indulataiból. Amilyen a szíved, olyan a tekinteted, szándékod is. Istent tiszta szívvel lehet meglátni. (Ezt a belső látás nem befolyásolja a világ hitetlensége…) Jól csak tiszta szívvel lát az ember, és az lát tisztán, helyesen, aki Krisztusban felismeri Isten örök szeretetét. Ha pedig látom Istent, akkor színe előtt, világosságában élek. Nem engedhetem meg magamnak, hogy a sötétség cselekedeteit folytassam.

   7)Békét teremtenek… Nem diplomáciai érzékről van szó, hanem Isten békességét Krisztusban megismerő, elfogadó, belülről fakadó meggyőző erőről, példamutatásról. A békesség nem megalkuvás, hanem az igazság szolgálata.  Vitát könnyű szítani, békességet nehezebb teremteni. Isten gyermekeinek nevezik őket. Mert azonosulnak mennyei Atyjuk akaratával. Mennyi békétlenség van körülöttünk! Azok vagyunk-e, akik hivatásunk alapján segíteni tudunk?

   8)Akiket üldöznek az igazságért. Vagyis élesben van támadásban, agresszióban részük. Lehet-e ilyen állapotban boldognak lenni? Csak akkor, ha az Igazságra, és nem az üldözőkre nézel. (Az élet szép című filmben boldog volt az apa, hogy az SS katonák nem a fiát, hanem őt találták meg.) Ha előremozdítod az igaság ügyét. Ha egy kicsit is értékesebbé tudod tenni Krisztus igazságát mások szemében. Érted? Üldözőid a mennyek országa felé űznek… Még hálás leszel nekik. Belekergetnek Isten karjaiba.

    9) Végül: Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Üldöznek, elnyomnak, rágalmaznak titeket. Nyilván, nem kellemes dolog, fáj, és nem is ez a boldogság, hanem az, hogy ezekben kitartotok mellettem, és én tiveletek vagyok. Krisztus közelében lenni öröm. Inkább vele az üldözöttek, mint nélküle az üldözők között. Ne a földi erőviszonyokra nézz, hanem megváltó Uradra! Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek. Nyilván, lelki öröm ez. Lássátok sorsotokat az Isten kezében! Legyetek hálásak, hogy tőle senki és semmi el nem szakíthat!

   Betegségben, szegénységünkben, hiányainkkal küszködve felismerhetjük, hogy hatalmas, irgalmas Istenünk van, megbocsátó, szelíd Megváltónk, aki minket békességének eszközeivé tett.

   Örüljetek, ujjongjatok annak, hogy megváltottak vagytok, és ne engedjétek, hogy legyőzzön a panasz, az aggodalmaskodás lelkülete! (Kibeszélhetetlen, dicsőült örömmel örvendeztek - 1 Pt 1,8). Legyen már most igaz életünkben, ami egykor igaz fog lenni! Ámen.

 

Urunk, kegyelmes mennyei Atyánk Jézus Krisztusban,

köszönjük, hogy te nagyon jól ismersz minket, és ismered irántunk való örök, megtartó szeretetedet, velünk való kegyelmes üdvözítő tervedet. Ezért hallunk szent Igédben a boldogságról.

Hálát adunk, hogy ennek feltételei benned vannak, abban, hogy egyszülött Fiadban megváltottál, hogy gondviselésedben hordozol, Lelked által erősítesz, vigasztalsz. Hadd nyissuk meg szívünket ajándékaid, áldásaidat előtt, és ne erőszakkal akarjuk kipréselni az örömöt ebből az életből. Hiába szerezzük, hódítjuk meg az egész világot, csak az lesz a miénk, ami szeretetből származik. Adj bölcsességet, belátást nekünk, hogy ne nélküled és ne egymás ellen, hanem Krisztusban keressük életünk kiteljesedését.

    Lelki szegénységünkkel, éhségünkkel és szomjúságunkkal, sírásunkkal hozzád jőve, Krisztusunk, szelídségedet, irgalmadat, tiszta szívűségedet, jóságodat és igazságodat igazán megismerve és követve hadd járjon át a hozzád tartozás öröme, ujjongása. Ebben adj nekünk növekedést! Többet érsz te mindennél. Veled lenni a legnagyobb gyönyörűség.

   Vigasztalj minket, Szentlélek Isten, és gondban, bajban, hiányokban is te töltsd be szükségünket!

Adj kitartást a megpróbáltatásban, türelmet a kedvünk ellenére való dolgokban, és biztos, bátorító, lelkesítő reménységet a jövőre nézve!

  Irgalmas Istenünk, könyörülj családjainkon, gyülekezeteinken, anyaszentegyházunkon, világunkon!

Lelki örömünket, békességünket úgy megrontja az aggodalom, a ránk telepedő félelem, bizonytalanság,

a sok szenvedés, amit magunk körül látunk. Könyörülj a bajban levőkön, az új járvány, de mindenféle betegség fenyegetettségében élőkön, azokon, akik feléjük a gyógyítás hivatását odaadással, önfeláldozással gyakorolják! Imádkozunk a gyászolókért, azokért, akik szívükben a veszteség fájdalmát hordozzák: vigasztald őket élő Igéddel, az örök élet bizonyosságával.

Enyhíts külső és belső terheiken, hozd el a fellélegzés idejét, hogy szabadabban, és felelősségteljesebben tudjunk ezen a helyzeten túllépni! Őrizz meg háborúktól, ellenségeskedéstől, fordíts az emberek, vezetők, népek, nemzetek szívét magadhoz, hogy ne egymás ellen, de egymásért éljünk a te békességedben, Krisztus szeretetében, a Lélek vezetésére figyelve!

    Légy velünk, áldj meg minket, hogy megváltó Urunk öröme megmaradjon bennünk! Őérte hallgass meg miket! Ámen.