Cover image

Mezőbergenyei Református Egyházközség

" Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. "

(Zsid 13,8)

Kereső

Heti ige


" Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. "(Zsid 13,8)

Préd 4, 9-12 (vas.du. - házastalálkozó)

Hétről-hétre


2024.01.19

Domahidi Béla

Préd 4, 9-12 (házastalálkozó)

 

 9 Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. 1Móz 2,18

10 Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. 

11 Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? 

12 Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar. 

 

   A Biblia házasság- és család-párti. Mert életpárti. A család az élet védett környezete. Persze, emberi gyarlóságaink miatt veszélyeket is rejteget (bántások, visszaélések helyszínévé válhat). Mostanában a család drasztikus támadásoknak van kitéve. Szinte a léte forog kockán. Egyesek már kongatják a vészharangot: leáldozott a hagyományos családi közösség kora. Akkor az életnek (mint olyannak) az ideje is végéhez közeledik. 

   Jézus is beszél a házasságról, mint az Isten ajándékáról. Idézi a teremtés könyvét. Elhagyja a férfi apját és anyját. Hangsúlyozza a hűség jelentőségét. 

   A család elsősorban a férj-feleség kapcsolata. Fontos a gyermekáldás is, de nem kizárólagos feltétel… Alapigénkben két ember ragaszkodásáról van szó. Bár nem olvasunk sem férjről, sem feleségről, a leírás alapján arra következtetünk, hogy róluk van szó. A házasság kettős egységéről, áldásáról, titkáról, misztériumáról.  Amit mi sokszor úgy lebecsülünk, egyenesen kigúnyolunk.

   Jobban boldogul kettő, mint egy… A házasság célja a boldogság. Nem az enyém, nem a másiké, hanem a miénk. Az élet nagy élménye az, hogy együtt vagyunk. Mert nem jó az embernek egyedül. Persze, ebben az alaptételben benne foglaltatnak a barátságok is… De a közös, egymásért való lét legmélyebb formája a házasság. Boldogságunk feltételét kell meglátnunk a másikban. Nem az eszközét, hanem azt a személyt, akivel együtt vagyunk felelősek közös boldogságunkért. Ez azt a tapasztalatot jelenti mindenek előtt, hogy valaki van mellettem. Valaki számára fontos vagyok, a legfontosabb. Törődik velem. Én sem vehetem őt félvállról. Szükségünk van egymásra, kiegészítjük egymást.

    Közös fáradozásuknak szép eredménye van. Öröm együtt lenni, megélni az együvé tartozást… és emellett együtt fáradozni, megvalósításokat, sikereket érni el. Itt akár a gyermekekről is beszélhetünk. A házasság legszebb gyümölcsei. Úgy tekintünk-e rájuk? De beszélhetünk a közös munka eredményéről, a feladatok együttes erővel történő megoldásáról, az előrehaladásról. Nemcsak anyagiakról, hanem a lelki növekedésről is.

    Ha elesnek, fel tudják segíteni egymást. Nem így fogalmaz az ige: ha az egyik elesik. Akárki eleshetik. Ismertem nagyon kemény férjet, aki valósággal szolgálónak tekintette a feleségét… aki aztán 6 évig ápolta őt az ágyban. Akárki eleshetik. Jó egymást megbecsülnünk, és megértenünk: néha a gyengeségben hatalmas erő van. Nem visszaélni a hatalmunkkal, nem fitogtatni ilyen-olyan fölényünket. Tényleg értékelnünk és támogatnunk kell egymást.

   De jaj az egyedülállónak! Legyünk nagyon hálásak a társunkért (és gondoljunk imádságos, segítőkész együttérzéssel azokra, aki magányosak). Amikor ma az istentiszteleten a családokról beszéltem, egyik testvérünknek kicsordult könnye. Nem jó egyedül lenni, még rosszabb egyedül maradni, kivált akkor, amikor elesünk, amikor erőtlenek vagyunk. Hinnünk kell ugyanakkor, hogy ha emberek nincsenek is mellettünk, mégsem vagyunk elhagyatva: Íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig

  Kedves, bizalmas a kép: ha ketten fekszenek, megmelegszenek. Szoktam mondani viccesen: már azért is érdemes volt megnősülnöm, mert ezzel együtt bónuszban egy élő fűtőtestet kaptam (lányaink is mondják: édesanya olyan, mint egy forró kályha). De nyilván nemcsak erről van szó. Van, aki felmelegítsen szóval, biztatással. Van, aki megvigasztalja, életre melegítse didergő lelkemet. Igaz, sokkal könnyebb elviselni a bajokat is, ha van, akivel megbeszélni? Mennyivel sivárabb lenne az életünk, ha senkihez sem tudnánk szólni! Ehhez képest hányszor sértegetjük, blamáljuk egymást. Igazából azt, akivel kölcsönösen felelősek vagyunk egymásért. Ha eltávolodunk egymástól, kihűl a kapcsolatunk. Akit az ital melegít, a pénz „szerelme” hevít, az valójában hűvös, rideg viszonyba kerül hitvestársával. 

   Ha az egyiket megtámadják... A szolidaritás szép megnyilvánulása: kiállunk egymás mellett. Az elmúlt napok döbbenetes híre az orosz ellenálló, Navalnij halála volt. Megható volt olvasni, hogy utolsó üzenetében azt írta feleségének, hogy egyre jobban szereti, és szárnyakat ad neki az, hogy a felsége kitart mellette (úgy, hogy majdnem 3 éve nem találkoztak, több ezer km választotta el egymástól, és Oroszország egyik legsúlyosabb börtöne… és 19 évben megszabott büntetés).  A szeretet óriási erő. Éljünk vele, használjuk! Minden idegen szenvedélyt, kísértést le kell győzzön!!!

  Ketten állnak ellent. „Ketten a halál ellen.” Kapcsolatunkat sok minden fenyegeti. Ne csak az egyik harcoljon!  A házasság, a család mindkettőnk csapata. Nem szurkolhatunk másnak, nem tarthatunk az „ellenféllel”, nem rúghatunk öngólt magunknak.

   A házasság igazi titkára, erejére, garanciájára az utolsó vers mutat rá: a hármas fonál nem szakad el egyhamar. Szimbolikus, költői nyelvet használ a prédikátor… A kettő megvan, ki a harmadik? A gyermek? Igen, az is… De látjuk, hogy sokszor a gyermek sem tartja össze a házastársakat. Anyagiak? Igen, részben, de ez a kötél sem biztos, könnyen tud szakadni.  

  Valójában Istenről van szó, az ő jelenlétéről, a hozzátartozásról, a hitről. A Krisztus szeretetén alapuló családi közösségről. Ez az, ami igazi tartást, tartalmat ad házasságunknak. Legyen igaz reánk nézve is, kapaszkodjunk meg ebben a fonálban!  Szeressük, biztassuk egymást, legyen áldás családjainkon, örüljünk egymásnak, örüljünk az Úrban! Ámen.