Bibliaóra

"Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz. hozzáadás a könyvjelzőkhöz Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg! És a lepra azonnal eltűnt róla, és megtisztult. Jézus ráparancsolva azonnal elküldte, és ezt mondta neki: Vigyázz, senkinek ne mondj semmit, hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért mindazt, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik! Az pedig elment, és elkezdte mindenfelé hirdetni és híresztelni az esetet, úgyhogy Jézus nem mehetett többé nyíltan egyetlen városba sem, hanem kint, lakatlan helyeken tartózkodott, és odamentek hozzá mindenfelől."

---

   Néhány bevezető mondat a Márk evangéliumáról. Bár sorrendben a második, az általánosan elfogadott vélemény szerint ez az evangélium a legrégebbi. Szerzője Márk (akiről többször olvasunk az Újszövetségben), aki szoros kapcsolatban állt a tanítványi körrel, elsősorban Péterrel, később Pál apostollal. Anyja talán az a Mária, akinek házánál az első jeruzsálemi gyülekezet tagjai összejöttek. Az evangéliumot Péter apostol halála és Jeruzsálem pusztulása között írhatta (Kr. u. 64-70). A pogányoknak szánta: missziós irat tehát. A középpontban Jézus Krisztus személye áll, elsősorban tettei és szenvedése. Kedvenc szava: tüstént, azonnal.

   A dolgok közepébe vág, nincs karácsonyi történet, az „evangélium kezdeténél” kezdi. Már az első részben négy csodáról ír (a 3. tkp. több gyógyítást foglal magába). A mai igeszakaszt megelőző versben olvassuk: Jézus „hirdette az igét és kiűzte az ördögöket”. Isten országa elközeledtének biztos jelei ezek.

   Odamegy hozzá egy leprás. A törvény szerint ezt nem lett volna szabad megtennie. Jézus megközelíthető. Még így is. Mindnyájan csak bűneinkkel közelíthetjük meg őt. Azért, mert ő közel jött. A lepra egy súlyos, gyógyíthatatlan betegség volt. Hármas terhet jelentett a hordozója számára: 1) a szenvedés, az erős fizikai fájdalom (különösen a betegség első fázisában), 2) a kirekesztettség, elszigetelődés, 3)  a tisztátalanság tudata (kultikus értelemben is). A leprás nem vehetett részt istentiszteleteken. Ha pap volt, nem áldozhatott. Betegségét bűnhődésnek tartották. A lepra, poklosság találó képe a bűnnek …

   Ez a beteg, akiről az Ige beszél, könyörögve és térdre hullva fordul Jézushoz. A bűnbánat, a megalázkodás, az esdeklés gesztusai ezek. Nincs veszíteni valója, nincs büszkeség benne. A betegség sok mindent megtör bennünk (idős bácsi esete). Belátja, helyzete kétségbeejtő, de azt is: van segítség. Nagy veszély az, az ördög kedvenc fogása, hogy elhiteti velünk: nincs megoldás. Nincs szabadulás, nincs Szabadító. József Attila írja: „tudod, hogy nincs bocsánat”. Emberi síkon tényleg nincs. De tudunk-e fölfele nézni? Aki térdre esik, az csak fölfele nézhet arra, aki előtt térdel.  

   Különös, amit mond: ha akarod, megtisztíthatsz. Elismerem hatalmadat, de még nem ismerem szeretetedet. Tudom, te vagy a Messiás, aki megváltod népedet, de afelől nem vagyok teljesen biztos, hogy én részesülhetek-e gyógyító erődben. Ezért csak kegyelmedben bízhatom.  Az is benne van: elfogadom kegyelmi döntésedet.

   A Biblia sokat beszél Isten akaratáról, a Fiú akaratról (És 53, 10, Jn 6, 39-40, Gal 1, 4,

1Thessz 5, 8, Jn 17, 24, Mt 18, 14). Számunkra a legdöntőbb dolog - ezért fontos tudnunk -, hogy mi az örökkévaló Isten akarata velünk. Milyen jó hallani az idézett kijelentésekből: minden kétségen kívül Isten megtartatásunkat akarja. Milyen jó, ha akaratunk találkozik Krisztus megváltó akaratával. Nekünk is akarnunk kell Isten szerint élni, rá figyelni, neki engedelmeskedni.  A hit ajándék, de kérnünk és akarnunk kell. Keresni, zörgetni.  Földi célokért mennyi mindent megtesz az ember. A lelkiekért milyen keveset vállalunk. Nagyobb tudatosságra van szükség. A görögök mondják Fülöpnek: Jézust akarjuk látni!  

   Jézus megszánja ezt a beteget. Irgalmas pillantás az övé. A  Jn 6, 40-ben ez áll: aki látja a Fiút… Vagyis: aki meglátja a rá szeretettel, bocsánattal tekintő Jézust  (Péter esete). Ő előbb látott meg minket.

   Kinyújtja kezét, megérinti: a szent a bűnöst, a tiszta a tisztátalant.  Az Ószövetségben ennek mindig az lett a következménye, hogy az, aki érintett, tisztátalanná vált. De itt más történik. A Jézus halálával is más történik: nem halált, hanem életet hoz. Krisztus vére nem bosszúért, hanem bocsánatért kiált az égre (zsidóüldözések nagy félreértése). Jézust megérinti ennek a nyomorult embernek az elesettsége, megalázottsága, szenvedése, és odahajol hozzá,  megérinti. Közösséget vállal. Betegeknél fontos a testi közelség, az érintés. Mennyivel több, ha a mennyei érint meg.

    Jézus az őszinte kérésre válaszol. Aki hittel a kegyelemre apellál, az a kegyelem válaszát kapja meg. (Történet a királyról, aki tanácsosától kap egy listát azok nevével, akik egy országos méretű sikkasztásban vettek részt.  A király összehívja az udvart, és felolvassa a neveket, megemlítve a súlyos büntetést is, ami rájuk vár. Egyikük, amikor meghallja a nevét, akkor megkérdi a királytól: nem lehetne a nevemet kihúzni. Dehogy nem, válaszolja a király. Ennyi.) Akarom, tisztulj meg! Tudnunk kell, hogy Isten akarata a mi megtartatásunk (ha törvénye el is ítél minket). „Akarjátok-e, hogy ez a kisgyerek …”, hangzik a kérdés a kereszteléskor.  Előbb Isten akart minket, Krisztus akart minket … ez világos kell legyen. Lehet, nem akartak a szüleim, de mennyei Atyám akart.

A lepra azonnal eltűnt róla (lehullt róla), és megtisztult. Egyik magyarázatban olvastam: megtisztulás nem jelenti az azonnali gyógyulást. De annak biztos kezdetét. Megfordult a beteg állapota. A felépülés fele halad. Vannak lelki folyamatok, amik csak az Isten országában érnek be. Orvosilag nehéz megmagyarázni, hogy mi történt. Jogilag is a bűnbocsánatot. Tudományosan is a teremtést. Márk szerint a magyarázat Krisztus személye.  

   Jézus ráparancsol a meggyógyultra. Gondolataim, érzéseim, akaratom megtisztulásához hozzátartozik a neki való engedelmesség. Akarnom kell az ő akaratát. Jézus azonnal elküldi (vajon miért nem áll szóba vele?). A Mózes törvényéről olvasunk. Bizonyságul nekik. Messiási jel. Az egykori betegnek is el kell jutni az igazi felismerésre. Talán Jézust csak egy Istentől küldött csodatevő prófétának látja. Rá kell döbbennie: a Messiás ő, aki egész életemet meg tudja váltani.

   Elment, és elkezdte híresztelni. Milyen engedelmesség ez? Jézus a szenzáció-hajhászás gyanúját igyekezett elkerülni. Nem akarta, hogy a csodák elvonják az emberek figyelmét arról, amire tkp. utalnak: Istennek az emberekhez odaforduló irgalmáról és az ő országáról. Olvassuk, hogy ezután nem mehetett be a városokba. Ez az ember –bocsánatosnak tartott – engedetlenségével megnehezítette a Jézus szolgálatát. Még nem jött el a bizonyságtétel ideje. A kereszt üzenete és a feltámadás örömhíre oldják majd fel ezt a tilalmat.

   Legyen hiteles, Krisztusra mutató az életünk (1 Pt 2,9)! Ámen.